Kezdőlap Színes „Magyar kenyeret esztek, beszéljetek magyarul!” – Pusztavámi példa 3. rész

„Magyar kenyeret esztek, beszéljetek magyarul!” – Pusztavámi példa 3. rész

182
0

/A képen: Márkushegyi Bányaüzem/

Talán ma is érdekesek lehetnek a környékünkkel kapcsolatos régi  híradások, érdekességek… – mint például ez:

“…A háború után átalakult egész Magyarországon a falvak társadalmi élete. 1959-ben Pusztavámon is megalakult a szomszédos Mór városkával közös termelőszövetkezet, ami megszüntette a túlnyomórészt egyéni gazdálkodásból élő pusztavámiak megélhetését nyújtó magánföldtulajdont.

Amíg a falu határában lévő bányában csak 1-2 ember dolgozott a háború előtt, addig a háború után jelentős réteg élt és él a mai napig a bányászatból. (A legújabb hírek szerint veszteségessége miatt most, 2010. december 31-én végleg bezárják a helyi kőszénbányát.)

A falu határában előbb fűrészüzemet nyitottak a háború után, majd az 1970-es években az Ikarus Autóbuszgyár egy részlege és egy lakküzem (Budalakk) nyújtott munkalehetőséget a pusztavámiaknak.

A falu védett környezetéből kilépve, a környékbeli nem német nemzetiségű települések lakosságával közös munkahelyeken dolgozva hamar felhagytak a népviselet hordásával és a német nyelv helyett magyarul kezdtek beszélni. Ezt erősítette, hogy a vesztes háború utáni időszak németellenes hangulatában, ha svábul beszéltek, hamar megszólták őket: „Magyar kenyeret esztek, beszéljetek magyarul!”

Ez az akkoriban lépten-nyomon tapasztalható ellenszenv az átlagos német falvaknál jobban sújtotta a pusztavámiakat, mert a falu múltjára sötét árnyékot vet, hogy 1944 októberében egy SS-kivégzőosztag kivégzett 216 magyar túlnyomórészében zsidó származású munkaszolgálatost.

Itt kell leszögezni, hogy a falu német civil lakosságának egy-két helyi Volksbund-vezetőtől eltekintve nem volt semmi köze a tömegmészárláshoz.

Mindenesetre nem függetleníthető ez a tragikus esemény sem a Geretsriedre menekült, sem a Pusztavámon maradt svábok közösségi identitásának alakulásától…”

Forrás: Library.hungaricana.hu/ Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis – Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011) / Balogh Balázs: A népzene és néptánc szerepe egy magyarországi német közösség önazonosság-tudatának ápolásában (A pusztavámi példa)

FOLYTATJUK!