Kezdőlap Színes „Buta, aki itt érezni nem tud” – A csákvári Esterházy-kastély…” 3. rész

„Buta, aki itt érezni nem tud” – A csákvári Esterházy-kastély…” 3. rész

108
0

/A képen: Parkrészlet a napórával, 2003 – Forrás: Művészettörténet – műemlékvédelem 2004/

Talán ma is érdekesek lehetnek térségünk településeinek történetével kapcsolatos régi híradások – mint például ez,  amely 1974-ben íródott (HÁROM részben közöljük!):

Harmadik rész – A LEÍRÁSBÓL (Kováts Sámuel) MOST EGY RÉSZLETET KÖZLÜNK:

Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákvári Esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból
Keresztessy
Csaba

.……Függelék
No.1
80.
Csákvári
Park, vagy Nagy Kert


Minekelőtte
a’ Park le írásához fognék, illendőnek tartom a’ következendőket előre bocsátani:

Csákvár Mezővárosa T. N. Fejér Vármegyében Északra majd szélső Hely a’ Vértesi Hegyeknek Dél felől való oldalán és legszebb részén. Sem Kelet, sem Nyűgöt felől nem hasonlítathatók hozzá a’ Helységek, sem azoknak fekvéseik, sem Mezőségeik. Ez egygy valóságos Éden, kivált ha Folyói volnának, és csupán csak azok’ híjjával vagyon, mert az a’ csekély, melly majd végen fog említtetni, számba alig vétettethető. Budától Nyúgotra 6. Székesfejérvártól pedig Északra 2. Mérföldnyire fekszik. Földes Ura Méltóságos Gróf Eszterházy Miklós Ő Nagysága, Császári Királyi Kamarás.

Ennek a’ Kegyes szívű Grófnak örökös dicséretére légyen itt fel jegyeztetve; hogy több száma nélkül való jótéteményein kívül, mellyekkel mások eránt is, de különösbben Jobbágyai eránt minden időn szakadatlanul viseltetni szokott, az 1816 diki példa nélkül való szükség idején, midőn t.i. az Európa szerte éreztetett szűk termés mellett Csákvárnak még az a’ szerencsétlensége is esett; hogy Julius 11 dikén Dél utánni 4. és 5. óra között a’ rettenetes Jég esső egész Határját öszsze rontotta volna, és a’ mit a’ Köd meghagyott, azt is semmivé tette volna, és így e’ szerént ez a’ Város szerfelett való Ínségnek tétetett volna ki, meg esett szánakozni tudó szíve Jobbágyainak sanyarú sorsokon, és minden Földmívelőknek 25. forintjával annyi Pósonyi mérő vetni való tiszta Búzát parancsolt ki adattatni Nagy Igmándi Éléstartó Épületéből, a’ mennyit tetszett kinek kinek fel íratni a’ Csákvári Tiszttartóságban /: noha már akkor a’ szomszéd Piaczokon 30 fton is kelt a’ tiszta Búzának Pósonyi méreje :/. E’ mellett ugyan azoknak két két mérő ollyan tiszta Búzát ajándékozni is méltóztatott.

A’ következet 1817-dik Esztendőn, Minden Szentek napja táján 18 forintjával a Búzának Pósonyi mérejét vette, és a’ kiknek hogy tetszett, akár pénzül, akár Búzául fizethettek. Vetni való Zabot is adatva hasonlóan, s azt is 4. forintban  vette tőlök, pedig sokkal alább kelt mind akkor, mind annakutána mindenkor. Nem hallgathatom még azt el, hogy néhány esztendőkkel ez előtt vallásbeli külömbség nélkül a’ nyomorult Szegényeket összve irattá, kiknek életök végéig Hónaponként 4. forintokat ád, és ezeknek számok meg határozva nincsen, hanem majd minden esztendőben újabbak újabbak részesíttetnek ezen kegyelembe, de halnak is el. Nincs Toll melly eléggé le írhassa ennek az áldott szívű Méltóságnak példa nélkül való kegyességeit. Éltesse a’ Felséges Isten Grófi Szerelmeseivel számos esztendőkig leg nagyobb boldogságban! a’ ki csak száját táthatja velem egygyütt hangosan kiáltja.  Lakik Csákvárban kevés híj j á n 4000. lélek, kik R. Catholicusok, Reformátusok ‘s Evangelicusok mind a’ három Ekklézsiának vágynak Templomai, Papjai, Oskolái. A várost díszítik a’ Mélt. Uraság’ Tisztjeinek a Cath. Templom mellett egyenes líneában épült egygy forma szép Házaik, a’ Plébánia, lejjebb az úgy nevezett öreg úttszáján a’ nagy Vendég Fogadó, a’ Bolt, a’ Mészáros Ház, másik oldalon, a’ Kasznár, Pintér ‘s Nótárius Háza ‘s több más szép Épületek.

Laknak Csákvárban sok mester emberek: úgy mint Kovácsok, Lakatosok, Takácsok, Szabók, Csizmadiák, Bodnárok, Fazekasok nagy számmal. Van Festő, Gombkötő, Kötél gyártó, Üveges, Esztergályos, Szűr Szabó. A lakosok Magyarok és Németek. Szántó Földjei meg termik a’szép tiszta Búzát, terem Kukoriczája, Zabja, Árpája, Moharja, Kendere, Krumplija bőven. Sok Szőlei vágynak. Napkeleti végén kezdődvén a Városnak, felette Északról el nyúlnak a Hegyek aljain Nyugot felé egygy óránnyira, mivel a Hegyek felső részei Kősziklák‘s a beültettetésre alkalmatlanok. Mikor az Esztendő jól szolgál, körülötte, vidékein jobb Bort akárhol se lehet inni. A’ fellyebb való 5. esztendőkben semmi szüretje se volt úgy szollván.

Különösen ékesíti ezt a gyönyörű Lakó Helyet a’ Méltóságos Uraságnak a’ Város napkeleti része felett Északról kezdődő és osztán a’ Városnál is tovább Napkeletre messze ki nyúló pompás Parkja, vagy Ánglús ízlésű Nagy Kertje. Ennek Nyugati végéhez van ragadva egy ollyan Kastély, melly Pesten is számot tenne. Egész hoszsza a Kastély Épületének tészen több mint 100 ölet, melly igen csínos Építő mesterséggel ékeskedvén, tetsző tekintetet mutat. Nap kelet felől keresztül áll a’ Épület, Keleti és Nyúgoti Homlokával. Keleti Homlokán a’ Kert felől koronás kettős Griff alatt ezen sorok olvastatnak.

IOHANNES CoMes ESZTERHÁZY De Galantha slbl posterlsqVe sVIs hVnC ab Vrbano strepltV  secessum e fundamentis eRexit et instruxit./Cooperante Coniuge sua./MARIA ANNA Comité de PálffyabErdeod.

Ehhez a’ két emeletű Épülethez két Galleriák vágynak kapcsolva, mellyeknek egygyike Északra a’ Múlató Szálába, másika Délre a’ Templomba vezet, melly két ágú Toronyra pompásan most építtetik, ‘s azt hallom: hogy a’ Váczi híres Templom formájára lészen. Nyúgoti Homlokán e’ Épületnek 4 Colossalis oszlopok felett mutat és üt a’ fertályos óra, ez alatt van hintókkal való feljárás a’ hármas ajtók eleibe. Észak és Dél felől a’ Gallériák kezdeténél nyúlik Nyugot felé a’ Két egygy forma és eranyú Oldal Szárny Épület, mellyek két emeletű Pavillonokkal végződnek. A’ Épület Északi mentében van a’ Konyha Épületje. Az Északi oldalszárnynak által ellenébe a’ pompás nagy Istálló, mellynek Padlássa több ezer mérő Gabona tartó. Ennek alljában kezdődik az igen nagy Pincze, melly messze nyúlik a’ Parkba napkeletre, 50. 60. 70. 80. akós Hordók hol két, hol három sorjával benne, és mind belé, mind belőle ki Csigán eregettetnek’s vonattatnak fel a’ teli Hordók a’ Déli oldalszárnynak által ellenében fog díszeskedni az emelkedő Templom. Az Istálló és az Északi Oldal Szárny, a’Templom és a’ Déli Oldal Szárny között levő Udvarok keskenyek, de már a’ középső igen tágas a’ két Oldal Szárnyak között. Ennek közepén, a’ Épület órás homlokához nem messze van a’ Szivárványos Kút,  mellynek vize legjobbnak tartatik az egész Városban, és ebből szüntelen hordják a vizet a’ Városnak még távolabb levő Lakosi is. Nyúgotra a Kastély előtt igen dombos, görbe-gurba lévén a Föld, szörnyű munkával egyenesíttetik, ‘s közel másfél öl magasságú Föld már nagy darabon el hordatott. A’ Épület két Emeletjén alól vágynak még Szobák a Földben is ott van a’ Feredő Ház is-a’ honnan az első Emelet egy kevéssé magas, úgy hogy több veres márvány Grádicsokon kell belőle le szállani mind a’ Napnyúgoti, mind Kertfelől való Udvarokra…”

Forrás:Library.hungaricana.hu/ Művészettörténet – műemlékvédelem /Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004) / Keresztessy Csaba: „Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákváry esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból