/A kép illusztráció – Fotó: csakvar.hu/
Talán ma is érdekesek lehetnek a környékünkkel kapcsolatos régi híradások, érdekességek… – mint például ez:
“Először vonaton hallottam ezt az elnevezést: csákvári csanakosok.
Megnéztem a szótárt, s aszerint a csanak török szó, serleget, kupát, agyagedényt jelent. Aztán megkerestem a térképen Csákvárt. Jól megközelíthető helyen van a Vértes alatt, utak kereszteződésében.
Az egyik út a Vértes alatt halad végig északkeletről, Bicskétől délnyugatra, a győr—székesfehérvári út félé, a másik erre merőlegesen, a dereka táján szelve át a Vértest északnyugatról, Tata és Oroszlány felől ereszkedik le a faluba, s onnan délkeletre, a Velencei-hegységen át a Velencei-tó keleti végénél Pusztaszabolcson keresztül Adonynál ér ki a pécsi, 6-os főútra.
A CSÁKOK FÖLDJE
A falu, s határa jórészt síkon, voltaképpen fennsíkon fekszik. Északnyugatról a legváltozatosabb a tája: a Vértes erdei gyönyörű tisztásokkal, igazi túravidék. Arra érdemes nagyobb útra is vállalkozni. A hegység erdei közt balra Gánton át szabadtéri —. s részben fedett — múzeumnak meghagyott bauxitbánya területekre, fantasztikus vidékre vezet, jobbra pedig egy gyönyörű elrejtőzött kis faluba, az elnéptelenedett és hétvégiház-vásárlóktól újranépesülő Vérteskozmára. Onnan szép gyalogtúra, át lehet menni a várgesztesi várhoz!
Csákvár ősi település. Oklevelekben először az 1230-as években szerepel többször is, Csák Miklós végrendeleteiben más és más fiára testálja át.
De jóval régebbi időre utaló megjegyzést is olvashatunk, ha nem is bizonyosan a helyről, a hasonnevű várról. Anonymusnak, III. Béla király magát meg nem nevező krónikásának történeti munkájában, a magyarokról szóló gestában azt írja, hogy Szabolcs vezér unokája, Csák várat emeltetett a Vértes erdőség tövén. A későbbi Képes Krónika már elpusztult várnak említi ezt, s hozzáteszi: Csák a nevéről nevezte el — Csákvárnak…”
Forrás: Library.hungaricana.hu/Nógrád. 1979. június (35. évfolyam. 126-151. szám) / 1979-06-24 / 146. szám
FOLYTATJUK!
