Kezdőlap Színes “A pusztavámi példa” 2. rész

“A pusztavámi példa” 2. rész

170
0

/A képen: Geretsried, church: die Sankt Nikolaus Kirche – Forrás: Wikipedia, Fotó: Michielverbeek /

Talán ma is érdekesek lehetnek a környékünkkel kapcsolatos régi  híradások, érdekességek… – mint például ez:

BALOGH BALÁZS

A NÉPZENE ÉS NÉPTÁNC SZEREPE EGY MAGYARORSZÁGI NÉMET KÖZÖSSÉG ÖNAZONOSSÁG-TUDATÁNAK ÁPOLÁSÁBAN

(A PUSZTAVÁMI PÉLDA)

FOLYTATÁS!

“…A pusztavámról elszármazott svábok összetartozás-tudatát nagyban segíti, hogy a városkán belül is egy településrészen laknak, egy tömbben, a Jakob Bleyer Siedlungban, amelyet mindenki Ungamsiedlungnak nevez. Hagyományőrzésüket megkönnyíti, hogy Geretsrieden mindenki betelepülő, nem egy törzsökös bajor közösségbe kellett beilleszkedni, nem kellett senkihez se alkalmazkodni, hiszen a települést a semmiből építették fel a Kelet-Európából elűzött volksdeutschok, nem volt aki lenézte volna őket, nem tartották őket jöttmenteknek. Nem egy kitelepített ungarndeutsch család panaszolta ugyanis más településeken, hogy hazátlan cigánynak nevezték őket Németországban, akik a nyakukra ültek élősködni a helyi bajoroknak.

Szolgaként alkalmazták őket, de azt is csak kényszerűségből, hiszen a kitelepítetteket be kellett fogadnia Németországnak a Szövetséges Ellenőrző Bizottság határozata alapján. Nem csoda, hogy a nem tömbben letelepülő családok ilyen körülmények között igyekeztek minél előbb alkalmazkodni a befogadó bajor környezethez, gyorsan felvették a helyi szokásokat, elhagyták viseletüket, táj szólásukat. Ebben különbözött elsősorban a geretsriedi ungarndeutsch közösség a többi népi némettel betelepített bajor településtől…”

“…A Bajorországba szakadt pusztavámi németek először az 1960-as években kezdtek visszalátogatni az óhazába. Ezek a látogatások szórványosak voltak, általában a Pusztavámon maradt családtagokkal való találkozás céljából utaztak Magyarországra. Csak az 1989/90-es rendszerváltozást megelőző politikai enyhülést hozó évtizedben, a 80-as években emelkedtek a csoportos látogatás szintjére ezek a találkozások.

Forrás: Library.hungaricana.hu/ Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis – Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011) / Balogh Balázs: A népzene és néptánc szerepe egy magyarországi német közösség önazonosság-tudatának ápolásában (A pusztavámi példa)