Kezdőlap Színes “A pusztavámi példa” 1. rész

“A pusztavámi példa” 1. rész

426
0

/A képen: Geretsried, townhall – Forrás: Wikipedia, Fotó: Michielverbeek /

Talán ma is érdekesek lehetnek a környékünkkel kapcsolatos régi  híradások, érdekességek… – mint például ez:

BALOGH BALÁZS

A NÉPZENE ÉS NÉPTÁNC SZEREPE EGY MAGYARORSZÁGI NÉMET KÖZÖSSÉG ÖNAZONOSSÁG-TUDATÁNAK ÁPOLÁSÁBAN

(A PUSZTAVÁMI PÉLDA)
Dolgozatomban
megkísérlem felvázolni, hogy egy magyarországi német közösség önazonosság-tudatában milyen szerepet játszik a hagyományőrzés, elsősorban a népzene és a néptánc…”

“…Baden-Württemberg tartományban ma is szép számmal léteznek ungarndeutsch közösségek, ám Bajorországban az 1990-es évekre már csak egy ilyen kompakt közösséget találtam, a Pusztavámról elmenekült, illetve kitelepített geretsriedieket. Körükben végeztem terepmunkát, illetve kérdőíves gyűjtést, utóbbit kiterjesztettem a Bajorországban szétszóródva élő ungarndeutsch családok felmérésére is. (Pusztavám Közép- Dunántúlon, Budapesttől 80 km-re, a Móri kistérségben helyezkedik el, míg Geretsried Münchentől mintegy 40 km-re délre terül el. Pusztavám szinte tiszta német lakosságú, vegyes katolikus-evangélikus vallású volt a 2. világháború előtt.)

Az 1990-es évek elején végzett tereptapasztalataimat összefoglalva megállapítható, hogy a Geretsrieden együttlakó pusztavámi németek hagyományőrzése jóval erősebb a Bajorországban szétszóródva, egymástól elszigetelten élő ungamdeutschokénál. Már két évtizeddel ezelőtt is Bajorországban csak a geretsnedi ungarndeutschoknak volt néptánccsoportja (gyermek-, ifjúsági és felnőtt csoportja is), amely ha megfogyatkozva ugyan, de ma is működik. Már az 1980-as évek végén annyira asszimilálódtak az ungamdeutschok Bajorországban, hogy az ungardeutsche Schwabenball-t a bánáti svábokkal közösen rendezték meg, mert a müncheni Salvatorkeller felét sem tudták a résztvevők megtölteni.

Ezzel szemben a geretsriediek körében akkor még korra, nemre és felekezetre való tekintet nélkül mindenki részt vett a közösségi ünnepeken. 1992-ben évi 12 ünnepi alkalmat tartottak, amelyeken rendszerint fúvószene szólt, fellépett a néptáncegyüttes, és sokan felöltötték a Pusztavámról hozott népviseletüket. (Ilyen rendezvény pl. a farsang, a májusfaáUítás, a szüreti bál, a Tag der Heimat stb.) A tánc és zene mellett elsősorban a Magyarországról magukkal hozott táplálkozáskultúra nemzedékről nemzedékre való továbbhagyományozódását kell megemlíteni. A hagyományos ételek mellett az idősebb generáció férfitagjai házilag készítették a bort is.

Pusztavám ugyanis a híres dunántúli Móri Borvidék jeles községe. Az innen kitelepített svábok megszokták a szőlőművelést, azt hogy mindig, mindenkinek van saját bora. Geretsriedre települve nem tudtak beletörődni, hogy az Alpok hűvösében nem terem meg a szőlő, ezért a piacon vásárolt olasz szőlőfajtákból otthonukban készítettek bort, amit saját pincéikben fahordókban tároltak. Ugyanilyen megnyilvánulása volt az óhazához való erős kötődésüknek, hogy duplarétegű ablakszárnyaik közt paprikát palántáztak, amit nyersen fogyasztottak. Tudniillik az éghajlat a zöldség veteményezésének sem kedvez.

A kérdőíves gyűjtés anyagából egyértelműen kiderült, hogy nem csak a közösségi ünnepek alkalmai jelentették a hagyományos fúvószene megjelenését, hanem az a hétköznapi zenehallgatás általános gyakorlata volt, hogy lemezről, kazettáról svábzenét játszottak le saját élvezetükre is. Az 1944-45 telén elmenekült pusztavámi németek egy része a mai Geretsned helyén épült fegyverraktár és lőszergyár bunkeréibe települt be, ide hívták a vöröskereszten keresztül levelezéssel a többi elmenekült falustársukat, illetve a később kitelepítetteket….”

Forrás: Library.hungaricana.hu/ Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis – Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011) / Balogh Balázs: A népzene és néptánc szerepe egy magyarországi német közösség önazonosság-tudatának ápolásában (A pusztavámi példa)

FOLYTATJUK!