Kezdőlap Színes “…három kisebb fúvószenekart is ki tudott állítani a falu…” – Pusztavámi példa...

“…három kisebb fúvószenekart is ki tudott állítani a falu…” – Pusztavámi példa 4. rész

209
0

/A képen: a Pusztavámi Német Nemzetiségi Fúvószenekar 2017. évi évzáró koncertje – Fotó: Nagy Pál/

Talán ma is érdekesek lehetnek a környékünkkel kapcsolatos régi  híradások, érdekességek… – mint például ez:

FOLYTATÁS:

“…A háború után elsősorban a bányászok körében élt tovább a fúvószene, a bányászzenekarokban Pusztavámon és a szomszédos Oroszlányban is számos pusztavámi bányász zenekari tag volt.

Egyszerre három kisebb fúvószenekart is ki tudott állítani a falu, ha kellett, ők zenéltek a mulatságokban, a lakodalmakban. Madarász Sándor, egy idős bányász volt, aki először kezdte el tudatosan gyűjteni a faluban a helyi sváb zenét.

Ő maga sokszor egyedül, harmonikával is szolgáltatott zenét mulatságokon, ha nem igényeltek egy teljes fúvószenekart. Az általa vezetett Garas Zenekar volt a legnépszerűbb a faluban.

Később, az 1980-as évekre az alapítójáról elnevezett Wenus Együttes maradt az egyedüli sváb zenekar a faluban. 1988-ban a szomszédos oroszlányi Bakfark Bálint Zeneiskola kihelyezett tagozata megalakult Pusztavámon.

Azóta ennek az iskolának a növendékei képezik a falu fúvószenekarát. Egészen tavalyig Borkőnek hívták a zenekart, mostantól Sváb Hangulat a formáció neve…”

Forrás: Library.hungaricana.hu/ Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis – Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011) / Balogh Balázs: A népzene és néptánc szerepe egy magyarországi német közösség önazonosság-tudatának ápolásában (A pusztavámi példa)

FOLYTATJUK!