Kezdőlap Színes “…a község 1792-ben mezőváros lett” – Csákvár krónikájából

“…a község 1792-ben mezőváros lett” – Csákvár krónikájából

113
0

/A képeken: Csákvár 20. század elején/

Talán ma is érdekesek lehetnek a Vértes és térsége történetéről, érdekességeiről, életéről szóló régi híradások – mint például ez. Érdekes, sokak számára vélhetően új információkat is tartalmaz szűkebb-tágabb otthonunkról:

“…Az újonnan betelepültek természetesen csak kis családot jelentettek: férj, feleség, esetleg kisgyermek. A családok számából azonban egy világos: a török idők után, a Rákóczi-szabadságharc alatt és után egyaránt növekszik a lakosság száma. Különösen fel kell figyelnünk az 1728-as és 1753-as összeírások közötti különbségre, amikor rendkívüli módon növekedett a családok száma. Ez a vagyoni erősödés jele. Másrészt erre mutat az 1787 és 1830 közötti különbség, ekkor a lélekszám a duplájára nőtt.

Bár az uradalom falvaiban máshol állandóan folyik a rendszeres telepítés, Csákváron ilyenről nem tudunk.

Az új lakosok is csoportokban, családonként szivároghattak be. Persze Csákváron szívesen látták őket, hisz megművelendő föld még bőven volt, ideköltözésük senkinek nem ártott és a földesúr jövedelmét növelte.

Krasztina a pápai levéltárra hivatkozva állítja, hogy Esterházy Antal több ízben költöztetett át különböző uradalmakból jobbágyokat.

1724ben két lakos visszament Csákvárra Ácsáról, ahonnan azokat nem küldték el.

Az uradalomban a betelepítés 1740 körül befejeződött.

Csákváron azonban a beszivárgás biztosan később is folytatódik. Része lehet a további fejlődésben annak is, hogy a község 1792-ben mezőváros lett.

A község alapvetően magyar anyanyelvű maradt, ezt bizonyítja az utca és dűlőnevek magyar neve 1839-ben….”

Forrás:Library.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)Községtörténeti tanulmányokZáborszky Miklós: Csákvár (Forna)