Kezdőlap Színes Bauxitbányászat Fejér megyében – Gánt, Kincsesbánya, Iszkaszentgyörgy 2. rész

Bauxitbányászat Fejér megyében – Gánt, Kincsesbánya, Iszkaszentgyörgy 2. rész

165
0

/Gánt 2020. szeptember – Fotó: Nagy Pál/

Talán érdekes lehet, mit írtak a 20. és 21.  században a környékről.  Alább az 1970-es évekről olvashat egy írást:

FOLYTATÁS! – (A cikk első részét ugyanebben a rovatban – “Színes”találja!)

Kovács János Nemes Vilmos-Orsi András:

BAUXITBÁNYÁSZAT
FEJÉR MEGYÉBEN
1926-1976

…Az 1954 utáni korszakban folyatódott a hazai bauxit egyre szélesebb körű exportálása. A “Maszobal” korszakot követően már nemcsak a Szovjetunióba jutott el a magyar bauxit, hanem a szomszédos Csehszlovákiába, Lengyelországba és a Német Demokratikus Köztársaságba is. A külkereskedelmi megállapodások az 1962-ben megkötött Magyar-Szovjet Timföld-Aluminium Egyezményben kulmináltak, mely évtizedekre meghatározta bauxitbányászatunk további kibontakozását. Ennek köszönhető, hogy az ország ezen belül pedig Fejér megye bauxit termelése tovább növekedett. Egyes helyeken azonban mint pl. Gánton visszafejlődés következett be, de ez helyi okokkal magyarázható. A rakodást közben forradalmasították a szkréperek. A víztelenítési eljárások tökéletesítése lehetővé tette olyan nagykapacitású, mélyműveléses bauxitbányák megnyitását, mint amilyen pl. az Iszka II.

További eredményeket a fejtési koncentrációk kialakítása hozott. Végül megjelentek a bauxitbányászatban a távirányítással működő gépek, A Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat napjainkban már széles körben alkalmazza az automatikus gumi szalagokon történő szállítást. A könnyűfém hidraulikus támbiztositás, továbbá a Diesel-hidraulikus rakodógépek, és a frontfejtést felváltó kamarafejtés jelzik azt az utat, melyet a bauxitbányászat a lapátolástól, a kézi csillézéstől és a fával való biztosítástól napjainkig megtett.

Közben a Fejér megyei bauxitbányák évi hozamának értéke elérte a félmilliárd forintot. Ennek köszönhető, hogy 1966 január óta városias településsé izmosodott az ország legfiatalabb községe, a ma mintegy 2 000 lakost számláló Kincsesbánya. Itt lakik a közel 1 500 vállalati alkalmazott legnagyobb része, mégpedig olyan modern körülmények között, melyek éppen úgy felette állnak a régi, nyomorúságos életszínvonalnak, mint a bányavállalat mai technikai-műszaki felszerelése a felszabadulást megelőző, jóval kezdetlegesebb eszközöknek.

A színes mellékletekkel gazdagon ellátott, szépen illusztrált könyv időrendi táblázattal, a szakkifejezések magyarázatával, életrajzi adatok felsorolásával, a kitüntetett dolgozók és a törzsgárdatagok, továbbá a vezető beosztású alkalmazottak névsorainak bemutatásával végződik. Dicséret illeti a szerzőket a halálos balesetet szenvedett dolgozók névsorának összeállításáért. A kifinomult nyomdatechnikai igényeket is kielégítő könyvben csak elvétve fordulnak elő hiányosságok. így a felszabadulás utáni korszak kezdeteinek az egyes bányaüzemek megelőző történetéhez való csatlakoztatása nem mondható szerencsésnek. Hiányoljuk a pénzügyi műveletek nagyobb arányú bemutatását, elmaradt a vállalat társadalmának időnkénti bővebb elemzése. Végül az irodalom felsorolása után helyes lett volna utalni a felhasznált levéltári fondokra is.

Sárközi Zoltán “

 

Forrás: Library.hungaricana.hu/ Hirek a Magyar Népi Demokráciából, 1953 (6. évfolyam, 11-51. szám)  / 1953-07-04 / 27. szám

 

Kiemelések tőlem – a szerk