Kezdőlap Színes “Csákváron a mesterség fénykorában még 193 mester dolgozott…”

“Csákváron a mesterség fénykorában még 193 mester dolgozott…”

126
0

/Fotó: Pixabay/

Talán érdekes lehet, mit írt a korábbi sajtó, vagy milyen érdekességeket találtunk a térségről  korábbi tanulmányokban, történeti leírásokban.

Mint például itt:

“…A Dunántúl jelentős fazekasközpontjában, Csákváron a múlt században, a mesterség fénykorában, 1833-ban még 193 mester dolgozott.

A fazekas mesterség több ágra oszlott, amelyeket szigorúan megkülönböztettek egymástól.

Voltak a fazekasok, akik a tűzálló sütő-főző edényeket készítették, voltak a tálasok, tál, tányér, köcsög és bögre mesterei, és voltak a vörösedényesek vagy korsósok, akik csak a mázatlan „parasztedényt” készítettek, és a rangsor alján állottak.

Néhány kályhás is dolgozott Csákváron.

A fazekasok főleg reformátusok voltak, és a Felsővárosi Társulatban egyesültek.

A tálasok, akik katolikusok voltak, az Alsóvárosi Társulathoz tartoztak.

A korsósok is az alsóvárosi céhnek voltak tagjai. Csákváron elsősorban használati edényeket készítettek. Ősi eljárásmóddal, ujjnyomkodással díszített, tűzálló agyagból készített lakodalmi fazekakat, csíkos, pöttyös fazekakat, zöld köcsögöket, általában főzőedényeket, lábasokat, kuglófsütőket, festett és ujjnyomkodással díszített szélű tányérokat, nagy tálakat, kancsókat, úgynevezett „bugyoga korsókat”, zöldmázas boroskancsókat stb. gyártottak.

Áruikat a megye határán túlra is elszállították a Csákváron élő edénykereskedők.

Forrás:Library.hungaricana.hu/ Pesovár Ferenc: Béres vagyok, béres. Fejér megyei népzene – Fejér megye néprajza 1. – Szent István Király Múzeum közleményei: A sorozat (1982)