Kezdőlap Színes Itt történt: “Nagyarányú fejlesztési, gépesítési program a pusztavámi aknaüzemeknél”

Itt történt: “Nagyarányú fejlesztési, gépesítési program a pusztavámi aknaüzemeknél”

331
0

/A kép illusztráció! – 1960-as fotó, Ajka.  Forrás: Fortepan.hu/UVATERV/

Talán ma is érdekesek lehetnek a környékünkkel kapcsolatos régi  híradások, érdekességek… – mint például ez:

Nagyarányú fejlesztési, gépesítési program a pusztavámi aknaüzemeknél

Az Oroszlányi Szénbányák Vállalathoz csatolt pusztavámi bányák mintegy 2000 embert foglalkoztatnak.

Az Iker, a Csuka-és a Katonacsapás nevű aknaüzemek napi 259 vagon szenet küldenek a felszínre, ezzel a tetemes mennyiséggel járulnak hozzá Oroszlány össztermeléséhez. A „legöregebb” pusztavámi aknát 1938-ban nyitották, így ez a szénterület a többi között még fiatalnak számít, s ennek megfelelően az üzemépületek, a műszaki berendezések, ha nem is tartoznak a legkorszerűbbekhez, elavultnak sem mondhatók. Az itt dolgozó és főként Fejér megyéből verbuválódott bányászok zömét ma már törzsgárdaként tartják számon. A munkásvándorlás nem számottevő, a bányászok egyenletes munkáját híven tükrözik a csaknem mindig 100 százalék fölött mozgó termelési eredmények.

Egyedül a műszaki fejlesztés, a bányák pesítési foka elmaradottabb az oroszlányi aknákénál. Nyolc frontfejtés közül négyben még fabiztosítást alkalmaznak. Egy szén- gyalu, egy élővájásban használt F—5-ös és 10 darab önjáró rakodó ^képezi az aknák gépesítési berendezését, a ‘hagyományos, kevésbé gazdaságos művelési módok tehát még túlsúlyban vannak ezen a területen.

A pusztavámi bányák Oroszlányhoz csatolása után, a vállalat műszaki fejlesztési programja döntő változást hoz az itteni üzemek életébe. Komoly erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy az oroszlányi aknák gépesítési szintjére emeljék a pusztavámi üzemeket. A fejlesztési tervek első lépéseként, még május közepe táján üzembe helyeznek egy KWB—2 maróhengeres fej tő-rakodó egységet, ami várhatóan megkétszerezd majd a termelést, s azt a napi 43 vagon szenet, amit eddig két frontról a hagyományos módszerekkel termeltek, a gép segítségével egy frontról kívánják biztosítani.

A pusztavámiak már türelmetlenül várják az „új segítőtársat”, üzemeltetésétől sokat remélnek. Azok a bányászok, akik majd a KWB—2-vel dolgoznak, ismerősként fogadhatják a gépet, ugyanis kellő elméleti és gyakorlati előkészítésben részesültek, A brigádok az oroszlányi XVIII. aknán tapasztalatcsere keretében sajátították el a gép kezelési fortélyait.

A vállalat gépészeti osztálya az év vége felé még egy F—5-ös géppel egészíti ki Pusztavám gépparkját. Fokozatosan felszámolják a fabiztosítású területeket is, acéltámokkal látják él a frontfejtéseket.

A Pusztavámot Oroszlánnyal összekötő nagy kapacitású szállítópálya építése ütemben halad, a tervek szerint augusztusra már bekapcsolódhat a szén medence vérkeringésébe.

Az oroszlányi bányák szerves részeként termelő pusztavámi aknák nemcsak megnövekedett feladatok előtt állnak ebben az esztendőben, de a fejlesztési, gépesítési tervek megvalósításával, a következő évek korszerű, gazdaságos termelési rendszerének alapjait is megteremtheti.”

Forrás:Library.hungaricana.hu/ Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1964. május (19. évfolyam, 35-43. szám)  / 1964-05-09 / 37. szám