Kezdőlap Színes Vértes anno… a Merán család uradalma – 1. rész: házasság, gyermekek…

Vértes anno… a Merán család uradalma – 1. rész: házasság, gyermekek…

93
0

/A kép illusztráció – Ún. ‘pléh-krisztus’ Csákberény határában. Forrás: Wikipedia, fotó:SAZ BP/

Talán ma is érdekesek lehetnek a környékünkkel kapcsolatos régi  híradások, érdekességek… – mint például ez:

A MERÁN CSALÁD URADALMA

A zámolyi uradalom örökösnője, gróf Lamberg Ladiszlaja 1891. február 4-én tartotta esküvőjét gróf dr. Merán Jánossal. 1897-ben pedig gyermektelenül halt meg Lamberg Rudolf leánya, aki szintén Lambergné, Lamberg Ferenc Imre felesége volt. A férj korának híres vadászfestője, akinek alkotásai, képei és falképei díszítették II.  világháború alatt elpusztított csákberényi kastélyt és a csókakői borházat. Lamberg Anna birtokát, a csákberényi uradalmat unokahúga, Lamberg Ladiszlaja, most már Merán Jánosné örökölte. így tehát az egykori móri uradalom fele ismét egy kézen, Ladiszlaja grófnő, illetve férje, Merán János kezén egyesült.

Dr. gróf Merán János Habsburg János főherceg (1782— 1859) unokája. János főherceg és Anna Plochl 1829-ben kötött morganatikus házassága elé a császári család nagy nehézségeket támasztott, ám több évi várakozás után Ferenc császár mégis beleegyezett. A házasságkötés után a császár először a megszületett fiút, majd édesanyját, a postamester lányát, most már a sógornőjét a Merán grófja, illetve Merán grófnője címmel ajándékozta meg. János főherceg egykori vadászkastélya, Brandhof Mariazell közelében, a csákberényi kastéllyal egy időben épült, s azt, mint kedvelt vadászterületének székhelyét és 50 unokája nyaralóhelyét utóbb dr. Merán János bővíttette ki (Merán 1996, 66.).
Az
első Merán gróf Lamberg lányt vett feleségül, s az ő fiuk, Merán János gróf(1867-1947) vette el Lamberg Ladiszlaját (Erzherzog Johann 1982, 367-377.), a
zámolyi
Lamberg uradalom örökösnőjét. Kilenc gyermekük született. Merán János Steyerben, illetve Grazban volt bejelentve, 1918-ban szerezte meg a magyar honosságot, s akkor Csákberény község kötelékébe vették fel (Vadász 1982, 65.).

Unokájuk, ifjabb Merán Fülöp elbeszélése szerint (Merán 1998, 11-16.), Ausztria Német Birodalomhoz való csatolásakor Merán János és felesége Ausztriában rekedt, tehát 1938 és 1945 között nem lakhattak magyarországi birtokaikon. Az 1937-ben átvett Csákberényi mellett a többi birtokot, Zámolyt, Ikrényt és a maribori szőlőket (Szlovénia) is fiuk, idősebb Merán Fülöp (1894-1950) kezelte (Merán 2000, 10-12.). Merán Fülöp viszont, mint ismert legitimista, 1938-tól 1944-ig nem utazhatott a család immár a Német Birodalomhoz tartozó birtokaira, és persze szüleihez sem.

A család kalandos történetét jól érzékelteti egy csákberényi eset. Egyszer az idősebb Merán Fülöp gróf valamin összezördült a csákberényi katolikus pappal. A fullánkos nyelvű pap azzal kapcsolatosan, hogy szabad-e neki a bejárás a Rigó nevezetű határrészbe, azt írta utalva a postamester ősökre följegyzéseiben: „a bejárást nekem nem engedheti meg, mert ehhez a plébánosnak már joga volt akkor, amikor a grófi jövendő kegyúr ősanyja még a postalovakat hajtotta, és a stájeri utasokat szállította. (idézi Vadász 1982, 95-96.). …”

FOLYTATJUK – a szerk.

Forrás:Library.hungaricana.hu/ Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004) / Tanulmányok – Abhandlungen / Demeter, Zsófia: A zámolyi uradalom. XXXIII. p. 125–157. T. I–IV.