Kezdőlap Színes Csókakő krónikájából: “családi marakodásukba Mátyásnak is bele kellett avatkoznia”

Csókakő krónikájából: “családi marakodásukba Mátyásnak is bele kellett avatkoznia”

128
0

Csókakő, 2016. – Fotó:Nagy Pál/

Mór és környéke történetének egyes korszakaival több alkalommal foglalkoztunk. Ezek azonban szinte kimeríthetetlen témát szolgáltatnak…

Ezúttal Csókakőre,a  Csókakői várba látogatunk el, mégpedig a középkorban:

“…A várat 1299-ben említi István alországbíró levele.

Tehát valószínűleg a tatárjárás után emelték. A móri völgy itt szorul a legjobban össze, és a hegycsúcson megfelelő helyet is találtak a vár számára. A vár emelői valószínűleg a Csákok voltak. 1323-ban a Csákok két ága egyezkedik a vár birtoka felől, de 1327-ben már a király birtokában van.  1405-ben került a Rozgonyiak kezére, 1445-ben Újlaki Miklós foglalja el, és lönböző okmánylevelek következnek a Rozgonyiak javára.

Mátyás idejében is a Rozgonyi család tagjai birtokolják a várat, de a családi marakodásukba Mátyásnak is bele kellett avatkoznia, aki Rozgonyi Jánosnak és testvérének adja a birtokot, kiparancsolva onnan a család másik ágát.

A vár fontosságát mutatja, hogy az 1440-es adománylevélben 16 falu és 5 puszta, 1449-ben 13 falu és 3 puszta tartozik hozzá, várnagyának pedig már 1330-ban I. Károly Bodrog megyében Neguen nevű birtokot adományozza, 1403-ban Pethy Pál várnagy egyben Fejér vármegye ispánja.  Mint országszerte, itt is időnként a különböző birtokokért küzdelem folyt, így a fejérvári keresztes konventtel Csurgó ügyében, ahol a keresztesek malmát a vár katonái elrontották, sőt jobbágyaikat is elhurcolták.

II. Ulászló a várat 2000 arany forintért Egerváry Lászlónak (Rozgonyi Klára férjének) zálogosítja el.  1511-ben, pedig a király Gergelylaki Buzlai Mózesnek adományozza a várat, ami ellen Rozgonyi István ügyvédje 1514-ben tiltakozik,  1515-ben Egerváry László és id. Kanizsay György özvegye a várra vonatkozó jogait második házasságából született fiának, Kanizsay Lászlónak adja át.  Rövid időre sikerült Kanizsay Lászlónak kezébe venni a várat, mert várnagya már a következő évben tiltakozik a várnak Tamás esztergomi érsek által történt elfoglalása,

1523ban pedig Szerdahelyi Imreffy Mihály részére történt eladományozása ellen.  A tiltakozások eredményesek lehettek. 1534-ben ugyanis János király Nádasdy Tamásnak (Kanizsay László egyetlen leánya, Orsolya férjének) adja Kanizsay László javait. Ugyanez évben pedig Thurzó Elek és Tamás egri püspök is megígéri, hogy vissza fogja adni a király (ezúttal Ferdinánd) Nádasdy Tamásnak Csókakőt, ha az a János szövetségében harcoló török ellen, a király parancsai szerint cselekszik.

A kettős királyválasztás után a vár gyakran cserél gazdát. 1537-ben Bakyth Pál ostromolja a várat, Ferdinánd híveként. Az ostrom sikeres lehetett, mert 1538-ban Nádasdy Tamás arra kéri Ferdinándot, hogy adja vissza neki a várat.  1540-ben a vár Horváth Márk várnagy kezében van, kinek részére Bakyth és családjának több tagja menlevelet állított ki (Bakyth ekkor Rárón, Győr megyében tartózkodik). 1544-ben újra Bakyth ül a várban. Valószínű, hogy a vitát az 1557. évi újabb adománylevél dönti el.

Ez időtől fogva a vár, több mint egy évszázadon át elvileg a Nádasdyak kezébe került (persze az időszak nagyobbik részében a török birtokolja).

A vár alatti település nevét Wárallya-nak írják. (1440. 1449). Valószínűleg már a vár építésének idejében keletkezett plébániáját a XIV. században is említik. A vár birtokai közt 1432 és 1461 között emlegetik sűrűn. 1461 után már nem szerepel, úgy látszik már a török idők elején megsemmisült…”

 

Forrás:Library.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)  / Községtörténeti tanulmányok / Záborszky Miklós: Csókakő