/A képeken: az Esterházy-kastély parkja a 20. század elején/
Talán ma is érdekesek lehetnek a Vértes és térsége történetéről, érdekességeiről, életéről szóló régi híradások – mint például ez. Érdekes, sokak számára vélhetően új információkat is tartalmaz szűkebb-tágabb otthonunkról:
„…1793-ban a mezőváros vásártartási privilégiumot kapott.
1781-ben felépült a schönbrunni palotát utánzó kastély és park, melyeket 1815-, 1819-, 1823-ban újra és újra bővítettek. A kastély egyemeletes, három plusz hat plusz négyoszlopos, a kerti homlokzat korintuszi oszlopokkal, mellvédjén emléktáblával épült. Dórstílű kápolnaszárnnyal, klasszicista színházzal rendelkezett.
Fellner Jakab építette, átépítését Charles Moreau francia építész végezte, talán Hild János is dolgozott rajta. Még a francia trónörökösnő is meglátogatta. 1944-ben súlyosan megrongálódott.
Esterházy József 1777-ben költözött végképp Csákvárra.
A helység fejlődésében nincs jelentősége annak, hogy Esterházy József országbíró és Ferenc tárnokmester végrendeletével már 1747-ben uradalmából hitbizományt kívánt létesíteni, amit a király csak jóval később, 1800-ban erősített meg, majd 1873—74-ben az új hitbizományi alapítólevelet is jóváhagyta.
Bél Mátyás 1748-ban jó szőlőit, szántóföldjeit és kiváló borát dicséri. Lakóit kiváló földművelőknek tartja.
Érdekes, hogy szerinte nem a Csákokról, hanem a Csákiakról van elnevezve.
II. József idejében a felmérés szerint egy kanális fut végig rajta, a kaszálók szárazak, az utak jók, az épületek szilárd építésűek…”
Forrás:Library.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)Községtörténeti tanulmányokZáborszky Miklós: Csákvár (Forna)
