/A kép illusztráció – Fotó:Pixabay/
Talán ma is érdekesek lehetnek a Vértes és térsége történetéről, érdekességeiről, életéről szóló régi híradások – Érdekes, sokak számára vélhetően új információkat is tartalmaz szűkebb-tágabb otthonunkról például ez is (az első részt ugyanebben a rovatban olvashatják):
Folytatás:
„A csákvári római kori emlékekről régóta tudnak a kutatók. De a mostanihoz hasonló nagyarányú ásatás eddig nem történt. Először 1930-ban faggatták a földet ezen a tájon, s értékes késő római kőemlékekre bukkantak. (Ezeket a Nemzeti Múzeumban őrzik.)
Majd 1960-ban dr. Fitz Jenő, a székesfehérvári István király Múzeum igazgatója végzett kutatásokat, s feltárt egy fürdőépületet, legújabban pedig — egy esztendeje — Nádorfi Gabriella vezetésével dolgozik a kutatócsoport. A feltárással igyekezniük kell, a holtak városára ugyanis hamarosan új lakótelepet akarnak építeni.
A mostani ásatásoktól a település történetének jobb megismerését várják a régészek. Erről ugyanis nem sokat tudunk. Nagysága, földrajzi helyzete valószínűsíti, hogy azonosítható a Pannóniát átszelő utak leírásában, az Itinerarium Antoniniban említett Floriana állomással, amely e munka szerint Aquincumtól harminc mérföldnyire feküdt, márpedig a Csákvár és Óbuda közötti távolság pontosan ennyi.
Florianát korábban a kutatók egy része Tatán, illetve Bicskén kereste, mindaddig, amíg a feltárások meg nem erősítették, hogy a falakkal körülvett Floriana itt terült el. A régészek szerint a római uralom kezdetén, a nagy markoman háborúk idejéig a település kelta jellegű léhetett, ezt azonban csak néhány kóemlék és érmelelet bizonyítja.
Dávid Erzsébet „
Forrás:Library.hungaricana.hu/Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám) / 1982-08-28 / 201. szám
