/A képen: A parkban álló Szentháromság-emlék, 2003 – Forrás: Művészettörténet – műemlékvédelem 2004/
Talán ma is érdekesek lehetnek térségünk településeinek történetével kapcsolatos régi híradások – mint például ez, amely 1974-ben íródott (HÁROM részben közöljük!):
Második rész:
“„Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákvári Esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból
Keresztessy Csaba
…Ismert, s a korabeli lapokban is közölt tény, hogy a század elején több földrengés rázta meg Csákvárt, melyek kisebb nagyobb károkat okoztak az épületállományban.
Az 1814 tavaszán bekövetkezett természeti katasztrófa azonban minden korábbinál nagyobb pusztítást okozott: „a kastély főszárnyának portikuszát teljesen romba döntve annak még kőanyagát is használhatatlanná tette, a kő ablakkereteket és gyakorlatilag a teljes asztalosmunkát elpusztította. Vagyis a szerkezetileg lecsupaszított kastélyépületből alig maradt több, mint a puszta falak, a födémek és a tetőzet”.
Bár az épület helyreállításáról, illetve átépítéséről még ugyanebben az évben megszületett a döntés, a kivitelezés csak 1816 végén indult meg.
1817-ben a leginkább sérült, így lebontott jobb oldali szárny és a hozzá csatlakozó pavilon építésére, illetve a főszárny rendbehozatalának megkezdésére került sor. 1819-1820-ban a kastély és a tőle jobbra tervezett templom közötti összekötő folyosó építése volt napirenden.
1823ban elkészült a kert felőli homlokzatot koronázó kettős címer, illetve az udvari homlokzat portikusza alatt elhelyezett két bronz portrérelief és a közöttük a következő évben elhelyezésre kerülő feliratos tábla díszes keretelése. Erre az időre a színház is elkészült, az átépítés gyakorlatilag befejeződött. Ugyanakkor alatt 1824-ben elhelyezett építési tábláról nem tesz említést.
A kert leírásakor Kováts a gyümölcsfák színeinek keveredéséről ír, később pedig arról tesz említést, hogy „Május 7dikén el kezdették az idén a kaszálást, és késő Őszig többször cselekedvén ezt, belőle sok széna takarodik”.
A leírásban közöltek, valamint az építéstörténeti adatok összevetéséből tehát az a kép rajzolódik ki, hogy a „Csákvári Park, vagy Nagy Kert” leírása 1823-ban, feltehetően az év őszén készült.
Kováts leírása – bár alapvetően nem változtatja meg a csákvári kertről kialakult képünket – olyan időpontban keletkezett, mely viszonylag „légüres térnek” számít a források tekintetében, s néhány, máshonnan nem ismert adattal is kiegészíti eddigi ismereteinket.”
Forrás:Library.hungaricana.hu/ Művészettörténet – műemlékvédelem /Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004) / Keresztessy Csaba: „Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákváry esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból
FOLYTATJUK!
