Kezdőlap Színes „Akkor kiváltság volt bekerülni az együttesbe…” – Pusztavámi példa 6. rész

„Akkor kiváltság volt bekerülni az együttesbe…” – Pusztavámi példa 6. rész

593
0

/A képen: Pusztavám Község Német Nemzetiségi Énekkar a 2016. évi Falunapon – Fotó: Nagy Pál/

Talán ma is érdekesek lehetnek a környékünkkel kapcsolatos régi  híradások, érdekességek… – mint például ez:

FOLYTATÁS:

„…A harmadik nagy népművészeti civilszervezet a pusztavámi énekkar, amely 1976-ban alakult, hogy a feledésbe merülő pusztavámi népdalokat felkutassák és felelevenítsék. A tánccsoport volt az úttörő a külföldi kapcsolatok kialakításában 1982-ben, de ezt követően az énekkar és a fúvószenekar is számos jól működő partnerkapcsolatot épített ki külföldi elsősorban német és osztrák települések népművészeti együtteseivel az 1990-es évektől. Mind a három civil szervezet 1999—2000-ben egyesületté alakult, ami az adminisztrációt és a pályázati-pénzügyi működést egyszerűbbé tette. Az egyesületek harmonikusan együttműködnek egymással, közösen adják elő például a „Pusztavámi Lakodalmast”.

Megállapítható, hogy a hagyomány a 2. világháború után már nem apáról fiúra szállt Pusztavámon se, a megváltozott társadalmi-gazdasági környezet miatt. Nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyomány örökítésének meg kellett találni a szervezett formáit. Az 1980-as évektől, a kommunista diktatúra lazulásától kezdve egyre nagyobb hangsúlyt kaphatott a német nyelvű oktatás mind az óvodában, mind az iskolában.

Az óvodások a mai napig farsangkor komaságot fogadnak, sváb süteményt (kvircedlit, linzert) sütnek, beöltöznek viseletbe, népdalokat tanulnak. Körükből válnak ki a népművészeti egyesületek későbbi tagjai. Szembetűnő, hogy a néphagyomány ápolása színpadi előadássá szűkült a háború után, egyre kevésbé a mindennapok része. A zenekari, az énekkari és a táncegyüttesi fellépések is egyre inkább tartalmaznak nem pusztavámi anyagot is, hogy a közönség más irányú igényeit is kielégítsék. A népviselethez való hozzáállást jól tükrözi, hogy a pusztavámiak csak a tánccsoport megalakulása után kezdték el újra értékelni a helyi öltözetdarabokat.

A Geretsrieden élők a magukkal kivitt viselet mellé hazalátogatásaik alkalmával felvásárolták az 1960-as, 70-es években a kivetkőzött pusztavámiak szekrényben porosodó öltözeteit. így van az, hogy ma Geretsrieden száznál több eredeti pusztavámi csizma áll a tánccsoport rendelkezésére, míg Pusztavámon alig tudják felöltöztetni a csoportot, csináltatják a ruhákat, csizmákat. Más-más okok miatt azonban az utóbbi évtizedben a néphagyomány egyesületi ápolása is egyre nagyobb válságban van mind Geretsrieden, mind Pusztavámon.

Geretsrieden a bajor környezetbe való beolvadást egyre erősíti a fiatalok munkahely utáni vándorlása, a mobilizáció. Már csak a legöregebbek beszélik a sváb nyelv pusztavámi tájszólását, egyre kevesebben vesznek részt a közösségi ünnepeken, alig 4-5 párból áll a táncegyüttes.

Pusztavámon az 1980-as években jóformán az egyetlen lehetőség volt a táncegyüttesben való szereplés, hogy valaki nyugati országba látogathasson. A fellépők létszámát csak az utazásra bérelt busz befogadóképessége korlátozta, annyian szerettek volna részt venni ezeken a külföldi fellépéseken. Aztán a rendszerváltozással kinyíltak Magyarország kapui, a lelkesedés egyre fogyóban, a fiatalokat alig lehet rávenni egy geretsriedi útra, mert fárasztó buszozni, egy párizsi fellépést visszamondták, mert nem volt jelentkező. Nehezményezték a csoport tagjai, hogy miért nem repülővel utaznak.

Ahogy a mai együttesvezető fogalmazott nekem: „Akkor kiváltság volt bekerülni a táncegyüttesbe, ma örülök, ha egyáltalán hajlandóak eljönni.” A zeneiskola oktatási kapacitása is visszaesett anyagi okok miatt 2005-től, azóta fogyóban az utánpótlásbázis. Az utóbbi 3 évben csak elmentek a zenekarból, egy új tag se érkezett. Az összevásárolt kották, hangszerek egy része használatlanul porosodik a raktárban.

Az énekkar tagjai is (28 fő) szinte mind 50 év felettiek…

Forrás: Library.hungaricana.hu/ Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis – Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011) / Balogh Balázs: A népzene és néptánc szerepe egy magyarországi német közösség önazonosság-tudatának ápolásában (A pusztavámi példa)

FOLYTATJUK!