/A képen: a Pusztavámi Német Nemzetiségi Tánccsoport a 2016. évi Falunapon – Fotó: Nagy Pál/
Talán ma is érdekesek lehetnek a környékünkkel kapcsolatos régi híradások, érdekességek… – mint például ez:
FOLYTATÁS:
„…A legelső népművészeti civil szervezet azonban a helyi néptáncegyüttes volt, amely a magyar táncházmozgalom kialakulásával egyidőben, 1973-ban alakult, az egyik legelső német nemzetiségi tánccsoportként Magyarországon. (Érdemes összevetni a német közösségi önszerveződésnek az eltérő lehetőségeit az akkori NSZK-ban illetve a szocialista Magyarországon, hiszen a geretsriediek már 60 évvel ezelőtt, jóformán a háború utáni talpra állással egy időben megalakították 1950-ben a Magyarországi Németek Szövetségét Geretsrieden, a velük egy településen élő bánáti svábokkal egy időben!)
A tánccsoportnak megalakulása óta elhivatott, a sváb táncokért és az ungarndeutsch kultúráért belső indíttatásból termi akaró, lelkes helyi vezetői vannak. Az 1970-es években az első csoportvezető9 10 maga tanította be azokat a pusztavámi táncokat, amelyeket még a nagymamájától tanult.
A repertoár legnépszerűbbjei máig a Hupps-polka, a mazurka, a keringő, a Schmíd helyi változata és az esküvőknél is eljárt „menettánc”. 1982-ben ért meg a helyzet, hogy’ a pusztavámi táncegyüttes kilátogathatott Geretsriedbe a testvértelepüléshez. Óriási jelentősége volt ennek, hiszen ez volt az első német nemzetiségi tánccsoport, amelyik hivatalos engedéllyel az akkori NSZK-ba látogathatott Magyarországról.
Rengeteg lobbymunka előzte meg a kiutazást a Kulturális Minisztériumnál és a Kommunista Pártnál is. Külön kiképzést kaptak a megyei pártbizottságból a táncegyüttes tagjai, hogy nehogy kint maradjanak Németországban. Mert ha disszidálnak, akkor többet egy német csoportot se fognak engedni nyugatra. A geretsriedi útra kaptak kísérőt a minisztériumból és a párttól is, minden bizonnyal besúgó is ült a buszon. Ez a látogatás egy másfél-két évtizedes felívelő szakasznak volt a kezdete a két testvértelepülés kapcsolatában. Évente-két évente autóbuszokkal látogatta kölcsönösen egymást a két közösség…”
Forrás: Library.hungaricana.hu/ Demeter Zsófia (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis – Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 40. (Székesfehérvár, 2011) / Balogh Balázs: A népzene és néptánc szerepe egy magyarországi német közösség önazonosság-tudatának ápolásában (A pusztavámi példa)
FOLYTATJUK!
