Kezdőlap Színes Az Esterházyak a Vértesben – Csákvári kastélyszínház

Az Esterházyak a Vértesben – Csákvári kastélyszínház

64
0

/A képen: Esterházy-kastély a park felől – Forrás: Wikipedia, Fotó: Thaler/

Talán ma is érdekesek lehetnek térségünk településeinek történetével kapcsolatos régi híradások – mint például ez,  amely 1964-ben jelent meg:

“…A fehérmegyei Csákvár községben álló hatalmas klasszicizáló Esterházy-kastély szinháza kivételes helyet foglal el a mai Magyarország területén létesített egykorú főúri színházak sorában. Ez az egyetlen, amelynek épülete fennmaradt, s műemlék jellegét megtarthatta. Nem esett sem gazdasági érdekek, sem az idő viszontagságainak áldozatául, még a háború pusztításai is megkimélték s mint a csákvári kastély szerves része, 1961» folyamán restaurált állapotában legalább külsőleg teljes épségben áll.

A csákvári kastélyt Esterházy János gróf /1738-1800/ építtette 1781-ben, mint azt a kerti homlokzaton ma is olvasható latin-nyelvü felirat bizonyltja: “Joannes Comes Esterházy de Galántha sibi posterisgue suis, hune ab urbano  strepitu secessum e fundamentis erexit et instruxit, coope rante conjuge sua Maria Anna Comité Pálffy ab Erdőd 1781.”

Ennek az 1781-ben épült kastélynak az eredeti alaprajzát eddig nem ismerték, s
ezért nem lehetett eldönteni, hogy az épület szinházi szárnya melyik időből származik. A bizonytalanságot azonban eloszlatja a csákvári kastélynak a budapesti Károlyi-levéltárban található eddig ismeretlen tervrajza, amelyet Anton Gött készített 1798-ban. Ezen a tervrajzon nyoma sincs a színháznak és a szinházi szárnynak. /Hogy miért és hogyan került a rajz a Károlyiak birtokába, megállapítani nem lehet./ Következésképpen tehát a színházat későbbi átépités során látesitették. 1823-ban Esterházy Miklós gróf /1775-1856/ ujjáalakittatta a kastélyt, rendbehozatta a hires könyvtárt és képtárt s
megépíttette a színházi szárnyat is ugy, ahogy az mai formájában áll. Ezt az átalakítást hirdeti a kastély diszudvara felőli homlokzatának felirata: “Nicolaus Comes Esterházy, Joannis filius, socia uxore Erancisca Marchessa de Rosin, audibus his a parentibus erectis, nova structurarum incrementa adiici curavit 1823.”

A szinház a kert felől nézve a jobboldali szárny végén, a balszárnyon lévő kápolnával szimmetrikusan helyezkedik el. Négy oszlopon nyugvó timpanonjával rizalitszerűen ugrik előre, hangsúlyozva az épületrész önálló funkcióját. Hátsó oldalához csatlakozik az istállóépület. Mai állapotában is teljesen ép – 1961-ben restaurálták -, csak belsejét alakították át az egész épületet elfoglaló kórház céljaira.

Tervezője a családi hagyomány szerint Charles Moreau, bécsi építész, bár ezt iratszerűen igazolni nem sikerült. De ha összevetjük Moreau-nak a kismartoni Esterházy-kastély átalakításához készült, de kivitelezésre nem került homlokzati tervét a csákvári kastély alaprajzával, első pillantásra is feltűnik a két terv rendkívüli szerkezeti hasonlóság a,amely a könyvtárnak illetve a kápolnának és a szinháznak az épület két szárnyán való szimmetrikus elhelyezésében nyilvánul meg.

Kétségkívül ez a kastély színházak alaprajzi megoldásának legérettebb és legművészibb formája.

A csákvári kastélyszínház a házi előadások számára készült műkedvelő szinház volt. “Ezen dúsgazdag magyar ur kastélyához egy igen szép kis szinház is van épitve – irja Vahot Imre -, mellyben németül, franciául már gyakran – magyarul még sohasem játszottak.

Csatáry Ottó, akinek hazai útleírásai az Életképekben jelentek meg, 1846-ban bejárja az egész kastélyt s a színházról így emlékezik meg: “Legvégül -az ízletesen rendezett kis színházat, de amelyben, mint hallom, csak francia nyelvű színmüveket játszanak, néztük meg”. Az akkori tulajdonos, Esterházy Miklós neje,Françoise Roisin őrgrófnő ugyanis francia származású volt, s a kastélyban minden francia ízlésre vallott…”

Forrás:Library.hungaricana.hu/ Staud Géza: Magyar kastélyszínházak 3. (Színháztörténeti könyvtár 15., Budapest, 1964)