/A képen: A csákvári kastély főhomlokzata, 2003 – Forrás: Művészettörténet – műemlékvédelem 2004/
Talán ma is érdekesek lehetnek térségünk településeinek történetével kapcsolatos régi híradások – mint például ez, amely 1974-ben íródott (HÁROM részben közöljük!):
Első rész:
„„Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákvári Esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból
Keresztessy Csaba
A címben idézett kijelentés Kováts Sámuel csákvári prédikátortól származik, aki az 1820-as évekelején írta le megkapó részletességgel a kertet. Az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárának őrizetében fennmaradt, sajnos datálatlan forrás ugyan nem teljesen ismeretlen a kutatók előtt, ugyanakkor közlése mindmáig váratott magára.
Ki tehát a szerző és mikor keletkezhetett a leírás? Az 1770-ben a Baranya megyei Okorágon született Kováts Sámuel Sárospatakon és Debrecenben, majd három évig külföldön tanult. Hazatérte után Csákváron káplán, majd ugyanott 1801-től, 1830-ban bekövetkezett haláláig „rendes Prédikátor”. Csokonai és Baróti Szabó Dávid barátja nem tartozott a kor kiemelkedő literátorai közé, de tevékeny résztvevője volt az irodalmi közéletnek. Versei önálló kötetben Levelek’s más versek címen 1805-ben jelentek meg, de sűrűn publikált a kor jeles folyóirataiban is. Értekezéseinek többségét a Tudományos Gyűjtemény közölte, eredetileg ide szánta a csákvári park leírását is.
A szerző által datálatlan munka keletkezési idejének meghatározásához magát a szöveget, illetve az ahhoz kapcsolódó építéstörténeti adatokat hívjuk segítségül.
Kováts mindössze két évszámot közöl művében, mindkettőt a csákvári kastélyt 1800-ban öröklő Esterházy Miklós bőkezűségével kapcsolatban. Az első az 1816. július 11-ei pusztító jégesőt követő ínség enyhítése kapcsán, a második a következő évi hasonló intézkedések okán kerül említésre. További információ, hogy a szöveg Kuszter Jánost főkertészként említi, róla – Sisa József kutatása nyomán – tudjuk, hogy 1811-től töltötte be ezt a fontos tisztséget, s 1827-ben még szerepel a természetbeni járandóságokra jogosultak listáján.
Ezek az adatok, bár kijelölik a hozzávetőleges időhatárokat, az irat pontos keletkezési idejének meghatározására nem alkalmasak.
Szerencsére – bár bevallott célja a kastélypark ismertetése volt -, a szerző a kastély külső képének rövid leírását is közli, mely a keletkezés időhatárainak további szűkítését, s talán pontos meghatározását is lehetővé teszi…”
Forrás:Library.hungaricana.hu/ Művészettörténet – műemlékvédelem /Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004) / Keresztessy Csaba: „Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákváry esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból
FOLYTATJUK!
