Kezdőlap Színes “A Vértes ragadozó madarai” – Nem is olyan régen…

“A Vértes ragadozó madarai” – Nem is olyan régen…

50
0

/Legkisebb bagolyfajunk a kuvik – Library.hungaricana.hu/Dolgozók Lapja, 1987. január/

Talán ma is érdekesek lehetnek a Vértes és térsége történetéről, érdekességeiről, életéről szóló régi híradások – mint például ez. Érdekes, sokak számára vélhetően új információkat is tartalmaz szűkebb-tágabb otthonunkról – a múlt század végéről:

“Baglyok, sasok, ölyvek, vércsék

A Vértes ragadozó madarai

A Vértes a Dunántúli középhegységnek a Móri-árok és a Tata-váli árok közé eső 400 négyzetkilométeres, rülbelül 30 km hosszú és 10—12 km széles része. Északnyugatról az Által-ér völgye, délkeletről pedig a zámolyi- medence határolja. A huszonhatezer hektárnyi összefüggő hatalmas erdőség délnyugaton a Bakony, északkeleten pedig a Dunazug-hegység lomberdeihez csatlakozik változatos felszínével, meredek völgyeivel, sziklafalaival, kiművelt bauxitbánya krátereivel ma is gazdag és változatos állatvilágnak nyújt otthont, amelyek közül most a ragadomadár világába adunk betekintést.

Alig néhány évtizeddel ezelőtt vadászati körökben még dicsőségszámba ment egy-egy „horgascsőrű’’ elejtése, s nem hiszem, hogy akadt volna olyan vadász, aki az égbolton megjelenő nagytermetű ragadozó madár láttán „sas” felkiáltással ne a puskája után kapott volna. Maga Alfred Brehm. a nagy német természetkutató zoológus is beszámol egyik útirajzában a múlt században a magyar Alföld Duna-ártéri erdeiben tett vadászati kirándulásáról, melynek során több tucat rétisast, parlagi sast és egerészölyvet kapott puskavégre a magyar erdőségek gazdag ragadozó madárfaunája
valósággal
ámulatba ejtette. Ugyancsak érdekes adatra bukkantam egy század-* eleji madártani szaklapban, amelyben (szó szerint idézem) dr. Dornyay Béla a következőkről tudósít: ,,A Vértes-hegység gyönyörű vidékén fekvő Majk-puszta területén újabban is előfordul néha a fakó keselyű (Gyps fulvus): Gróf Esterházy Miklós Móric vadásztrófeákban is gazdag itteni kastélyában egy Majkon elejtett gyönyörű példányát láthatjuk kitömve. Egy pár év múlva ismételten megfordulván Majkon. a kastély udvarán ketrecben tartott keselyűt láttam, mely a közeli erdőben gyengén megsebesítve elevenen került kézre…

Hajdan a dunántúli nagy erdőségekben is bővében tanyázott a keselyű, mint azt számos. máin használt helynév, például a tatabányai félig lehordott Nagy-Keselöhegy, a bakonyi Cuhavölgy Keselyűhegye is bizonyítják”. Valószínű, hogy ez lehetett az utolsó fakókeselyű, amelyet elejtettek, illetve Majkon a kastélyban fogva tartottak, mivel az elmúlt 60 év alatt e madarat a Vértesben, se elejteni, se megfigyelni nem tudták. Évszázadunkban hasonlóan kedvezőtlenül alakult a többi ragadozó madár sorsa is. A modern lőfegyverek elterjedése, a természetvédelem hiánya, a civilizáció előrenyomulása, a dúvadmérgezések bevezetése a ragadozó madarak nagymérvű megritkulásához, néhány fajnál kipusztulásához vezetett. Például a 60- as években eltűnt erdeinkből a vándorsólyom. A rös kánya és a nagy sasok is a kiveszem határmezsgyéjére jutottak. A 60-as és 70-es években egyre erőteljesebben kibontakozó természetvédelem. a dúvadmérgezések beszüntetése a veszélyeztetett ragadozómadarak fészkelőhelyeinek szervezett őrzése az utolsó pillanatban megállította é további állománycsökkenést. Így néhány faj állománya stagnál, mint például a kerecsensólyomé, parlagi sasé. más fajoké pedig felszaporodott, például egerészölyv. Az 1/1982. (III. 15.) OKTH- rendelkezés a hazánkban előforduló összes ragadozómadarat védettnek nyilvánítja és meghatározza az egyes fajok pénzben kifejezett értékét is. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy ma a vadászengedéllyel rendelkező vadász egy ragadomadár elejtése során nem hivatkozhat arra, hogy a madarat tévedésből lőtte le, mivel semmilyen ragadozó madárra sem emelhet fegyvert. Kivételt képeznek ez alól a szárnyasvad-tenyésztő telepek. ahol a rendelkezés a héja elejtését megengedi…”

FOLYTATJUK!

Forrás:Library.hungaricana.hu/Dolgozók Lapja, 1987. január (42. évfolyam, 1-28. szám) / 1987-01-26 / 21. szám