Kezdőlap Barangoló A Majki műemlékegyüttes krónikája – a posztómanufaktúra időszaka

A Majki műemlékegyüttes krónikája – a posztómanufaktúra időszaka

321
0

/Fotó:Nagy Pál/

Egyik legnagyobb történelmi kincsünkkel már többször foglalkoztunk, de mutattunk róla régi képeket is.

Most egy minisorozat keretében a műemlékegyüttes történetébe merülünk be egy kicsit:

A posztómanufaktúra időszaka

Az elhagyatott kolostor és a hozzátartozó birtok a királyi kamara tulajdona lett, 1802-ben Mauthner és Kadisch pesti zsidó kereskedőknek adták bérbe, akik a foresteriában posztó- és szűrgyártó manufaktúrát rendeztek be, amely szépen jövedelmezett.

Munka is akadt bőven: a napóleoni háborúk idején különösen nagy volt a kereslet a különböző szövetekre, vásznakra.

A manufaktúra 1815-ben 150 munkást foglalkoztatott, évente 3000 mázsa gyapjút dolgoztak fel.

A remetelakokba a Nyugat-Felföldről és Morvaországból behívott szövő- és fonómesterek költöztek be családjukkal.

1824-ben Liechtenstein herceg vette meg az uradalmat, de csak 1828-ig volt a birtokában, ekkor csere útján visszakerült az Esterházy családhoz, János fia Miklós visszaszerezte Majkot a családnak.

A manufaktúra ezalatt folyamatosan működött,

1837-ben bérlőt cserélt: Oesterreicher Dávid működtette a továbbiakban. Megszűnése a szabadságharc idejére tehető, ekkor ugyanis a császári hadsereg sajátította ki az épületeket.

A manufaktúrát működése alatt mindig kerülgették a betyárok, működése is csak úgy volt lehetséges, ha a bérlő rendszeresen fizetett nekik.

1836. december 22-én például itt fogták el Sobri Jóska alvezérét, Milfajt Ferkót, aki valószínűleg a védelmi pénzt jött behajtani a posztógyárostól.

Milfajt Ferkó – Forrás:wikipedia