/A kép Csákvár és Csákberény között készült – fotó:Nagy Pál/
Csákvárt a Vértes fővárosaként emlegetjük. Bizonyára érdekes lehet, mit írtak korábban róla, milyen volt, hogy alakult történelme, földrajza, milyen érdekességekre akadtunk róla…
Mint például:
“…A község nevének legrégibb előfordulásai: Sac castrum Chakvara 1228, 1237, 1460, Chakuara 1231, 1302. Chakwara , Chacvara 1237, 1460, Chijakwar 1543, Chakwar 1433,
Chakvar 1453, 1519, Csághvár (német nyelvű szövegben).
Bár a község nevét különböző módon írták, mégis világosan látszik, hogy csak két kiejtési változat élt a régibb Csákvára és az újabb Csákvár. A török időkben, 1661-ben fordul elő, hogy a huszárok elfoglaltak egy Chaka nevű erősséget.
Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy Csákvár volt. Lehetett más is, és az írás szerzőjéről is feltehető, hogy nem ismerte pontosan a falu nevét.
A Csákvára (régi változat) előtagja a magyar Csák, személy, illetve nemzetség név, utótagja pedig a 3. személyű birtokos személyraggal ellátott vár, erősség főnév.
Tulajdonképpeni értelme a Csák nevű személy erőssége, a Csák nemzetség vára.
A Csák személynév etimológiája nincs kellőképpen tisztázva. Figyelmet érdemel a szláv származásának lehetősége. (Vö: a cseh Cák, lengyel Czak személynévvel.)
Tehát itt erődítés volt előbb, és arról nevezték el a váraljai települést…”
Forrás: Library.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981) / Községtörténeti tanulmányok/ Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)
Folytatjuk – a szerk.
