Kezdőlap Színes A Vértes vadonában – “…sok vár épült a Vértes fennsíkján”

A Vértes vadonában – “…sok vár épült a Vértes fennsíkján”

115
0

/Bal oldalon: Vértesszentkereszt, jobb oldalon a Csókakői várrom – Forrás:Library.hungaricana.hu/Múzsák – Múzeumi Magazin 1978/

Talán ma is érdekesek lehetnek a Vértes és térsége 20. századi történetéről, érdekességeiről, életéről szóló régi híradások – mint például ez, mely a Múzsák című Múzeumi Magazinban jelent meg 1978-ban. Érdekes, sokak számára vélhetően új információkat is tartalmaz szűkebb-tágabb otthonunkról:

Több fejezetben közöljük, itt a hatodik része (az előző részek ugyanebben a rovatban – “Színes”)  olvashatók:

“…A mocsarakkal, fertőkkel övezett erdőborította sziklás hegység jól védhető terület, ezért sok vár épült a Vértes fennsíkján és vizekkel elárasztott előterében.

Az egész hegység a Csák nemzetség honfoglaláskori szállásbirtoka volt; ők építették a fennsík első várait még a XIII. században. Eredetileg a tatárok visszatérésétől félve, később a család uralmának biztosítására. A középkor végén már hat vértesi vár védte — egymástól öt-hat kilométernyi távolságra — a Dunántúli-középhegység legfontosabb átjáróját, s szerepük különösen a török időkben vált jelentőssé.

A Kis-Alföldre vivő völgyutakat az ellenőrizte, akinek birtokában volt a Vértes hatalmas sziklaerődje.

A fennsík várainak omladékai ma erdők sűrűjében bújnak meg; egyedül Csókakő vára ül kint a hegység peremén, öregtornya csonka maradványaival.

A többi vár romjára már nehezebb rátalálni. Szentgyörgy várának csak a neve maradt meg, egyetlen köve sincs már a helyén.

Gerencsérvárnak — Nagy Lajos király kedvenc vadásztanyájának — és Csákivárnak is mindössze az alapjai látszanak ki a vad kúszónövényzet szövedékéből.

A Bikkavas és a Nyergeshegy között rejtőző Vitány-vár hajdani tornya néhány mohos ablaküregével néz föl a lombtengerből az égre.

A Vértes legerősebb várából, a tatárjárás után épült Gesztes-várból – ahol Zsigmond király szívesen tartotta udvarát — fönnmaradt néhány szép gótikus részlet; újjáépített szárnya napjainkban turistaszálló.

A meglehetősen épen megmaradt vértesszentkereszti kolostorrom az ország szép román stílű műemlékei egyike…”

FOLYTATJUK!

Forrás:Library.hungaricana.hu/Múzsák – Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978) / 1978 / 1. szám