/A kép illusztráció/
A Vértes és környéke már a kora középkortól fontos szerepet játszott az ország életében. Erről olvashat több fejezetben is…
„…Tatabánya, a Vértesek nyúlványai alatt fekvő kisközség, mely csak a legújabban alakult.
Az egész község tulajdonképpen nem más, mint a magyar általános kőszénbánya-részvénytársaság hatalmas telepe, melynek nagyarányú és gyors növekedését legjobban bizonyítja, hogy míg a legutóbbi népszámláláskor 4881 lakosa volt, most több, mint 10.000 lelket számlál, kiknek nagyobb része róm. kath. vallású.
Nyelvre nézve a magyar korona területén használatos majdnem minden nyelv képviselve van, de azért mégis a legtöbb közöttük a magyar. A kőszénbánya hatalmas épületein kívül van itt még e társaságnak brikett- és téglagyára is.
A telep mindennel el van látva, a mire egy rendezett községnek szüksége van. Van róm. kath. kápolnája, iskolája, kórháza, gyógytára, szállója, altiszti köre, élelmezési raktára, stb., s e mellett postája, távírója és vasúti állomása.
Házainak száma napról-napra növekszik; míg ugyanis az utolsó népszámlálás csak 210 házat talált itt, addig e szám a mai napig már megkétszereződött.
E rendkívül érdekes, nagyszabású telep leírásával különben más helyen részletesebben foglalkozunk…”
(forrás:Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai)
