/Fotó: Nagy Pál/
Talán ma is érdekesek lehetnek a környékünkkel kapcsolatos régi híradások, érdekességek… – mint például ez, amely a Vértes talán legrégebbi várának történetéről szól. Nagyon érdekes, olvasmányos, több részben közöljük:
FOLYTATÁS:
“…NAGY LAJOS KIRÁLY VADÁSZHELYE
Györke fia Pál halála után Gerencsér birtoka a királyra szállt. Lajos király felismerte a hely környezetéből adódó előnyöket, és vadászhelyet alakíttatott ki, amelyet azután többször is felkeresett fáradalmainak kipihenése végett. Az első bizonyítható királyi látogatásra 1364-ben került sor. Július 26-án a király több oklevelet is adott ki „in villa Gerencher in loco venationis nostrae”, vagyis a Gerencsér faluban levő vadászhelyén.
Legkésőbb ebben az időpontban már állnia kellett valamiféle épületnek Gerencsér falu közelében. Két esztendő telt el a következő alkalomig, amikor királyi jelenlétet feltételezhetünk Gerencséren: 1366. december 6-án kelt oklevelei alapján Velence követét fogadta „in Werthus loco nostrae venationis”, vagyis a Vértesben levő vadászhelyén.
E tartózkodási hely azonban nem tűnik egyértelműen Gerencsérre vonatkoztathatónak, ezért meg kell vizsgálnunk a még szóba jöhető helységeket. A késő Árpád-kori forrásokban a Vértes fogalma alatt a Szent Kereszt apátság tágabb környékét értették, azonban a késő középkori oklevelekben még a mai Vértes hegységnél is nagyobb területet soroltak ide, hiszen a középkori Vértes hegye és erdeje a Vértes mellett magában foglalta a Gerecse hegység nagy részét, így határa egészen a Duna vonaláig húzódott.
Az általunk ismert középkori forrásokban nem fordult elő más vadászhely a középkori Vértes területén, a közelben levő várak, mint Vitány, Gesztes, Gönyüi János ajtónállómester honorbirtokainak számítottak legkésőbb 1363-tól. Ezen indokok alapján úgy véljük, hogy helyesen járunk el, amikor az említett adatot a gerencséri vadászhelyre vonatkoztatjuk.
Három évvel később ismét Gerencséren tartózkodott Lajos király: január végén több napot töltött el itt. Jelen ismereteink szerint újabb három évig nem tudta felkeresni a lovagkirály a Vértes erdejét. Legközelebb 1372 őszén indult el vidékünkre, miközben több vadászatra alkalmas helységben is megfordult.
A Vértes vidékén és Komárom megyében hosszabb időt töltött el: október 22-én adott ki először oklevelet Gerencséren, majd október 26-án további okleveleket bocsátott ki. Mindenszentek ünnepén már a Csallóközben fekvő Megyeren tartózkodott, majd november 7-én a Győr megyei Börcsön keresztül vonulva november 22-én Neszmélyre érkezett, ahonnan decemberre elhagyta megyénk területét.
A vadászatot igen kedvelő Lajos királyról több írott adat nem maradt fenn Gerencsérrel kapcsolatban, ellenben felesége, Kotromanic Erzsébet királyné 1381 júliusában látogatást tett Gerencséren…”
FOLYTATJUK! – a szerk.
Forrás: Library.hungaricana.hu/Fülöp Éva Mária – László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok közleményei 16. (Tata, 2011) / Schmidtmayer Richárd: Gerencsér és várának története az írott források alapján
