Kezdőlap Hírek Kiderült, kiknek és miért nem jár a lakásfelújítási támogatás

Kiderült, kiknek és miért nem jár a lakásfelújítási támogatás

95
0

/A kép illusztráció – Fotó:Nol.hu/

Több fontos kérdést tisztázott ma Novák Katalin családügyi miniszter a 2021. január elsején induló lakásfelújítási programmal kapcsolatban. A támogatás igénybevételének nem akadálya, ha a családi ingatlan haszonélvezeti joggal terhelt, azok viszont nem vehetik igénybe a támogatást, akik maguk után fizetik az egészségügyi járulékot. A Bank360.hu gyorselemzésben mutat rá a mögöttes okokra.

Már most óriási az érdeklődés a kormány január elsején induló programjára, melynek keretein belül hárommillió forintos lakásfelújítási támogatásra válnak jogosulttá a gyermeket nevelő családok. A Bank360.hu tapasztalatai szerint viszont – annak ellenére, hogy már korábban megjelentek a program részletes feltételei –, maradtak tisztázandó kérdések a potenciális igénylők fejében.

Az egyik visszatérő kérdés az volt, hogy igénybe vehető-e majd a támogatás olyan ingatlanokra, melyek haszonélvezeti joggal terheltek, a másik pedig, hogy azok is igénybe vehetik-e majd a támogatást, akik önmaguk után fizetik az egészségbiztosítási járulékot.

Az kérdésekkel kapcsolatban Novák Katalin családügyi miniszter csütörtökön a Facebookon közölte: a támogatás igénybevételének nem akadálya a haszonélvezeti jog, az önmagunk után fizetett egészségügyi járulékkal kapcsolatban viszont azt közölte, hogy “alap társadalombiztosítási (tb) befizetés esetén, vagyis ha mindkét szülő csak a saját maga által fizetett tb-vel rendelkezik, nem lehet igénybe venni az otthonfelújítási támogatást”.

Mi az az alap tb, és miért került ez elő?

“A lakásfelújítási támogatás feltételei nem változtak a rendelet megjelenése óta, tehát amiről Novák Katalin beszélt, az nem egy módosítás” – közölte Vrazsovits Rita, a Bank360.hu elemzője.

Az alap tb, vagy ahogy még ismerni lehet, a magunk után fizetett tb nemcsak a lakásfelújítási támogatás esetében kizáró ok, hanem valamennyi családtámogatási elemnél, így a csoknál és a babaváró hitelnél is.

“Maga a kifejezés adhat okot a félreértésre, ugyanis azt sugallja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék befizetésével tb-jogviszonyra lehet szert tenni, holott ez nincs így. A járulékfizetés éppen azok számára kötelező, akik más módon nem lennének jogosultak az egészségügyi szolgáltatásokra Magyarországon” – hívta fel a figyelmet Vrazsovits Rita.

A fogalmak tisztázásához a szakértő a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapját ajánlja, itt ugyanis érthetően elkülönül az a négy csoport, akik egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultak:

  1. biztosítottak (például munkavállalók, vállalkozók),
  2. jogosultak (például nappali tagozatos diákok, nyugdíjasok, szociális alapon rászorulók),
  3. egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettek (akik nem tartoznak bele az előző két kategóriába),
  4. megállapodás alapján ellátásra jogosultak.

Novák Katalin a harmadik kategóriába tartozókról beszélt, ők azok, akik nem vehetik igénybe a lakásfelújítási támogatást. Ez a rendelettel is egybevág, a részletes feltételek között is az szerepel, hogy azok számára érhető el a támogatás, akik a 2019. évi CXXII. törvény 6. paragrafusa szerint biztosítottnak számítanak. Ezzel kapcsolatban egy kivételt jelez a rendelet: e szerint azok a személyek nem igényelhetik a lakásfelújítási támogatást, akik az igénylést megelőző 180 napban közfoglalkoztatási jogviszonyban álltak – annak ellenére, hogy rendelkeznek tb-jogviszonnyal – tájékoztatott bennünket a Bank360 Kommunikáció.