Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Henye Péter festményeiből nyílt kiállítás a Vértesszentkereszti apátságban
A Vértesszentkereszten található, az 1200-as években épült román stílusú apátság romjai között nyitotta meg Henye Péter festőművész kiállítását vasárnap délután az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

Fekete Péter azt mondta: a képek alkotója második otthonául választotta a sűrű erdőben található templomromot és 14 éve ott élve óvja a területet.

Megalapította a Vértesszentkereszt Alapítványt és gondnokaként fenntartja a létesítményt, a környék elhagyatottsága ellenére gondoskodik a műemlék "értő védelméről".


Fekete Péter bejelentette, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egymillió forintos támogatást nyújt a Vértesszentkereszt Alapítványnak, hogy a kolostorrom értékeit minél szélesebb körben megismertethessék.


A vértesszentkereszti apátságot bencések alapították az 1100-as évek elején a Csákok birtokán, és ők tartották fenn több mint háromszáz esztendeig. A román stílusú nagytemplomot az 1200-as évek elején a bencések építették.


A templom és a mellette épült monostor az 1470-es években azonban már szinte lakhatatlanná vált. Pálosok vették át, majd a domonkosok teremtettek ott virágzó életet, végül 1543-ban ők is elmenekültek a török elől.


Az oszmán uralom alatt a hely pusztulásnak indult, majd az 1700-as években környékbeli kastélyok, templomok építéséhez vitték el köveit. Értékes faragott darabjai találhatók a környéken, például Tatán az Esterházy-kastély kertjében, de jutott belőlük Csákvárra, Pusztavámra is.


Az 1960-as, '70-es években a területet nagyrészt feltárták M. Kozák Éva vezetésével, majd a nyolcvanas években bemutathatóvá tették, bár látogatható igazából sosem volt. A templomrom területe jelenleg hivatalosan omlásveszély miatt nem látogatható, mert a térséget alábányászták.

 

Az időnként érkező turistáknak Henye Péter tart tárlatvezetést.

 

-MTI-

 

Címlapkép: Henye Péter - MTI fotó/Bodnár Boglárka

 

 
2019-08-07 

 

 
deepnude toiletmix