Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Már a 13. században Majkon: a premontreiek
Majkon - sajnos - alig több, mint egy évtizedig működhetett csak a kamalduli szerzetesrend. Az viszont kevésbé ismert, hogy előttük több, mint fél évszázaddal már működött itt egy szerzetesrend, mégpedig a premontreiek..
 
A településen a középkorban a premontrei rend prépostsága állt, amelyet1235-ben alapított a területen birtokos Csák nemzetség Szűz Mária tiszteletére. Kezdetei a régészeti feltárások szerint a 13. század elejéig nyúlnak vissza.Háromhajós, félköríves szentélyű templomához két nyugati torony kapcsolódott, amiről ugyancsak régészeti adataink vannak.A templom kelet-nyugati tájolású volt, háromhajós, kb. 43 m hosszú és 22 m széles, déli oldalához a kolostor csatlakozott: az épületek így teljes négyszöget alkottak, és erődítés benyomását keltették.
 
turóci prépostság 1282-ben kelt alapítólevele említést tesz "a Boldogságos Szűz majki prépostságáról", és úgy említi, mint gazdag és virágzó prépostságot. Jelentőségét bizonyítja, hogy hiteleshely volt, ez bizonyítható Zyghwy Joachim fia Iwánka comes végrendeletéből, amelyOroszlánkő várában kelt, és a majki prépostság pecsétjével hitelesítették.
 
A pecsét a kis Jézust ölében tartó Szűz Máriát ábrázolja, körülötte felirat: "Sigillum Capituli de Maik".A virágzó szerzetesi életet a tatárjárás zavarta meg: a barátok elmenekültek, a kolostor teljesen elnéptelenedett.Ezután azonban egy újabb virágzó időszak következett, ugyanis IV. Bélatámogatta a premontrei rend majki működését, mivel igyekezett a Csákok kedvében járni.
 
Ennek nyomán nemsokára a Majki prépostság ismét megfelelően tudta ellátni feladatkörét, és tennivaló akadt is bőven.

 

 A Premontrei rend

 

Marten Pepijn - Norbert.jpg

Szent Norbert (Maarten Pepyn festménye, 1637) - forrás: wikipedia

 

premontrei kanonokrend (vagy norbertrend) a katolikus egyház egyik szerzetesrendje, amely Szent Ágoston reguláját követi. Fehér kanonokok néven is ismerik őket (rendi öltözetük színe alapján).A rendet Szent Norbert 1120-ban alapította a franciaországi Laon mellett iPrémontrében.
 
Norbert nem sokkal később Magdeburg érseke lett.A premontrei rend rövidítése: O.Prćm. A szerzetesi közösség Szent Ferencés Szent Domonkos előfutárának tekinthető, mivel az őket megelőzően alapított rendek a településektől távol, a világtól elzárkózva éltek és imádkoztak.A premontreiek, monostoraikat városokban vagy forgalmas helyek közelébe építették és a szemlélődő életformát összekötötték a papi tevékenységgel.A premontrei rendnél a nagyobb rangú kolostor (rendház) vezetője aprépost, a kisebb rangúé a perjel címet használja.
 
A premontrei rendházakat és a hozzájuk tartozó javak összességét prépostságnak, illetve perjelségnek nevezik.

 

MagyarországonAz ősi hagyomány szerint a fehér kanonokok II. István király (1116-1131) hívására Prémontréból érkeztek Magyarországra, és Nagyvárad városától északra, a Kőrös jobb partján emelkedő dombtetőn emeltek monostort Szent István első vértanú tiszteletére, 1130-ban.A Képes krónika szerint itt temették el, rendi ruhában II. Istvánt
 
.A 18. századi térképek még feltüntetik a monostor romjait, de ma már ennek a felszínen nem láthatjuk nyomát.A magyarországi premontrei rendházak többségének Váradhegyfok volt az anyamonostora, vagyis a sűrűn következő alapításokat innen szervezték.A legrégibb ismert premontrei monostorjegyzék szerint 1235-ben a magyarországi rendtartomány húsz férfi és két női monostorból állott.

 

A zsámbéki premontrei templomrom - Forrás:wikipedia, fotó:csucsu17

 

A rendi katalógusok, valamint oklevelek felhasználásával Oszvald Ferencfoglalta össze a magyar rendtartomány Árpád-kori történetét.Megállapította, hogy az első prépostság, az 1130-ban alapított váradhegyfoki és az utolsóként 1264-ben létesített csúti (csőti) monostor mellett harminchét rendházról van tudomásunk. Nem mindegyiknek ismerjük keletkezési idejét, titulusát, számos esetben az alapító személye is rejtve marad előttünk.Legújabban Hervay Ferenc az oklevelekből igazolható premontrei prépostságok számát harminckettőben jelölte meg.
 
A prépostságok közül legfeljebb tíz volt királyi alapítású (Váradhegyfok,Jászó, Jánoshida, Nyulak szigete - ma Margit-sziget, Turóc, Csút biztosan), a többi tehetős egyházi vagy világi személynek köszönhette létét.Két női monostor Brassóban és Szebenben állott, amelyek valószínűleg atatárjáráskor pusztultak el.

 

Jelenleg

Magyarországon a rendszerváltás után két helyen telepedett vissza a premontrei rend, Csornán és Gödöllőn van jelenleg rendi közösségük.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Csornai Premontrei Prépostság épülete. Az északi szárnyban működik a Csornai Múzeum - forrás:wikipedia, fotó:Bencemac

 

Csornán az újraindulástól 2009-ig Horváth Lóránt Ödön volt az apát és prépost-prelátus, majd nyugalomba vonulása óta Fazakas Zoltán Márton kormányzó perjel irányítja a rendi közösséget.
 
Az újjáalakult gödöllői rendi közösség vezetője előbb Fényi Ottó volt, őt Ulmann Péter Ágoston kormányzóperjel követte.
 
Az elöljárói feladatokat 2015-től Balogh Péter Piusz látja el.A rend két gimnáziumot is fenntart, Szombathelyen és Gödöllőn, valamint Zsámbékon egy általános iskolát, gimnáziumot és egy szakközépiskola és szakiskolát.

 

Települések premontrei műemlékkel Magyarországon
Ócsa

Gyulafirátót

Csorna

Majki műemlékegyüttes

Jánoshida

Türje

Zsámbék

Árpás

Szent Jakab templom

Gödöllő

 

Forrás:wikipedia