Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hét éve, hogy rengett a föld a Vértesben - videóval
2018. január 29-én este lesz hét éve, hogy megmozdult a föld Oroszlány közelében és a környéken, nem kis riadalmat okozva...
 
Oroszlány környékén 2011. január 29-én 18 óra 41 perckor 4,7-es erősségű földrengést észleltek, mely az 1985-ös berhidai földrengés óta a legerősebb volt Magyarországon.

A rengés 38 másodpercig tartott.

 

A rengés az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) szerint 4,2-es, a Potsdami Geofizikai Intézet szerint 4,8-as erősségű volt.

 

Egy ekkora rengés Magyarországon már nagynak számít, mivel az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól.

 

Ilyen erősségű rengés Magyarországon átlagosan 10 évente fordul elő, a legutóbbi hasonló mértékű  földrengés 1985-ben következett be Berhidán.

 

A szakértők hamar cáfolták a terjedő hírt, miszerint ez a rengés egy nagyobb  földrengés előrengése lett volna.

 

Érezhető utórengések nem voltak, pedig akár 4-es erősségűekre is számítottak.

 

Az első utórengéseket már a földrengést követő éjszaka észlelték.

 

Epicentrum és hipocentrum

 

Oroszlány a középhegységi paleo?mezozoós pászta tatai haránttörése felett fekszik, amely a móri haránttöréssel és a balatoni küszöbbel együtt Magyarország szeizmikusan legaktívabb térsége.

 

A rengés kiváltó oka a Dunántúli-középhegységet magában foglaló kéregdarab tektonikus mozgása.

 

Az Európai-Mediterrán Szeizmológiai Központ mérései szerint a rengés központja Székesfehérvártól 33 kilométerre északnyugatra és Oroszlánytól 6 kilométerre északkeletre volt.

 

Az epicentrumhoz legközelebb eső település Kecskéd volt.

 

A hipocentrum (a rengés fészke) a felszínhez nagyon közel esett. Az Amerikai Geológiai Szolgálat szerint 8, a potsdami adatok szerint alig öt kilométer mélyről indultak a hullámok.

 

Minél sekélyebb a rengés fészke, annál erősebben érezhető az epicentrumban, de annál gyorsabban le is cseng a központtól távolabb eső területeken.

 

A rengés kiterjedése

 

A rengést az Oroszlányhoz közeli epicentrumtól még mintegy 100 kilométerre is lehetett érezni Budapesten, Székesfehérváron de még Dél-Szlovákiában és Pozsonyban is.

 

Érezték Tatabányán, Gödön, Környén, Budaörsön, Biatorbágyon, Telkiben,Enyingen és Veszprémben is.

 

A szlovák Markíza televízó szerint 3-4 másodpercig tartó földmozgást éreztek Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Érsekújváron és Nagyszombatban is.

 

Károk és beszámolók

 

A rengés következtében károk keletkeztek az épületekben, személyi sérülés nem történt.

 

A legtöbb kárt Oroszlányban okozta a földrengés.

 

Több magas házon hajszálrepedések jelentek meg, régi épületek kéményei sérültek meg, de az otthonát senkinek sem kellett elhagynia.

 

A városban információs vonalat hoztak létre a károk bejelentésére.

 

Budapesten a főpolgármester folyamatosan tartotta a kapcsolatot a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal.

 

A III. és XI. kerületében panelházak sérültek meg, de további településeken, Kecskéden, Pázmándon, Székesfehérváron, Velencén és Tatabányán is voltak épületkárok.

 

Vértessomlón és Várgesztesen is történtek kisebb károk, utóbbi településen a templom boltívében esett kár.

 

Egész Komárom-Esztergom megyében átvizsgálták a veszélyes üzemeket, iszap- és zagytározókat, de a felmérések szerint egyikben sem esett kár.

 

A rengést átélt emberek beszámolói szerint megremegtek az ablakok, könyvek, poharak estek le a földre, lengtek a csillárok.

 

A magasabb épületekben lakók közül többen az utcára szaladtak.   (forrás:wikipedia.)

 

Szerencsére személyi sérülés nem történt, az anyagi kár összességében - az akkori hírek szerint több százmilliós nagyságrendű volt.

 

Több ezer épület rongálódott meg, döntő többségükben kisebb, átlagosan 30 ezer forint körüli értékben.

 

A Facebookon is alakult akkor egy csoport - a Földrengés 2011 -, melyhez közel 1.300-an csatlakoztak:

 

 

Alábbiakban egy videót láthatnak arról, hogy Oroszlány mellett egy útszakaszt elnyelt egy kráter.

 

KATTINTSON IDE:

 

 

Hatalmas súvadásra lettek figyelmesek a földrengést követően Oroszlány és Pusztavám között.
 
 
2018-01-29  10:50:58