Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
A Móri ütközet és következményei - amit kevesen tudnak róla
Így befolyásolta a Móri csata az 1848-49 - és szabadságharcot: a vereség következtében fel kellett adni a magyar fővárost.
A Móri ütközet az 1848?49-es szabadságharc téli hadjáratának egyik ütközete volt melynek során 1848december 30-án Perczel Mór honvéd tábornok hadteste Mór mellett vereséget szenvedett a Josip Jelačić vezette császári csapatoktól.
 
A vereség a magyar főváros feladásához vezetett és a honvéd haderő - végső összeomlásától eltekintve - legsúlyosabb válságának kezdetét jelentette.
 
 
http://lambergkastely.hu/upload/site/images/moricsata.jpg
 
A móri csatát bemutató terepasztal részlete a móri Lamberg-kastélyban - fotó:lamergkastely.hu

 

Előzmények:

1848 késő őszén a nyugat-magyarországi határok védelmét két egymástól távol lévő sereg látta el.Görgei Artúr vezérőrnagy feldunai hadserege a nádasi szorostól a Fertő tó déli partjáig állt szembe Windisch-Grätz herceg főerejével, Perczel Mórvezérőrnagy mintegy tízezer katona élén a Muraközt tartotta megszállvaLaval Nugent táborszernagy Dél-Stájerországban állomásozó hadtestével szemben.

A magyar katonai vezetés arra számított, hogy 1848 folyamán már nem következik be ellenséges támadás és az egész telet a hadsereg szervezésére és újabb csapatok felállítására fordíthatja.Nem így történt. Windisch-Grätz herceg december 14-én megindította a császári főerők támadását, ezzel megkezdődött a szabadságharc újabb szakasza, melyet szokás téli hadjáratnak is nevezni.

A túlerőben lévő császáriak több ponton is áttörték a magyar védelmet és a feldunai hadsereg megkezdte visszavonulását először Győr, majd a főváros felé.Kossuth megpróbálta Görgeit rábeszélni a harc felvételére és más hadszínterekről sorra rendelte a csapattesteket a feldunai hadsereg megerősítésére.

Perczel december 16-án kapott parancsot, hogy vegye fel a kapcsolatot Görgeivel. Ez egyben azt is jelentette, hogy a magyar csapatok harc nélkül feladták a Dunántúl déli részét.

Kossuth leveleiben egyre szenvedélyesebben követelte Görgeitől és Perczeltől, hogy vegyék fel a harcot az ellenséggel, "Valami győzelmecskét, édes Móricom!

Különben az örökös retiráda lever minden bátorságot a nemzetben" írta Perczelnek.

Kossuth hibát követett el, mert tudhatta, hogy a heves természetű Perczelnek csak egy kis biztatás kell, hogy ütközetbe bocsátkozzon.

Perczel december 30-án Mór mellett kapta kézhez Kossuth levelét és tanultabb tisztjeinek javaslata ellenére az ütközet vállalása mellett döntött.

Csata előtt Perczel elmulasztotta Görgeit értesíteni döntéséről, pedig a Görgey alárendeltségébe tartozó Karger Ferdinánd vezette dandár a csata közelében tartózkodott.

Ez ismét felveti az Országos Honvédelmi Bizottmány és Kossuth felelősségét, Perczelt ugyanis nem rendelték Görgei parancsnoksága alá, így Görgei egyébként is csak tanácsot adhatott volna Perczelnek.

 

A CSATÁRÓL, KÖVETKEZMÉNYEIRŐL KÉPEKKEL, TÉRKÉPPEL BŐVEBBEN ITT:

http://www.minalunk.hu/mor/index.php?n=5&tartalom_id=38343&area=511

 

2017-12-21