Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
300 ezer forint a szegények eledeléből
Szerény, de annál ízletesebb ebéddel, gulyáslevessel, tócsival, lángossal, dödöllével, burgonyasalátával, krumplisrétessel várta a segíteni vágyókat Advent harmadik vasárnapján, a szentmise után a Környei Katolikus Karitász a Közösségi és Tájházban, ahol a szorgos asszonyok tekintélyes mennyiségű alapanyagot dolgoztak fel reggeltől.

A karitatív szervezet már hetedik alkalommal mozgósította a jóakaratú, segíteni vágyó embereket, akik puritán ebédjük "árával" támogatják a község rászoruló, esetleg krízishelyzetben lévő lakóit.

A burgonya először az 1530-as években került Európába, lassú terjedésének oka volt, hogy nem a gumóját, hanem a mérgező szárát, levelét és virágát ették. A hétéves háborúban Antoine Augustin Parmentier, botanikus és vegyész, porosz fogságba esett. Ez idő alatt burgonyát evett, mely ízlett neki, szabadulása után tudományos művet is írt róla. 1785-ben, amikor éhínség volt Franciaországban, Parmentier meggyőzte XVI. Lajost, hogy a nép egyen krumplit. A király elrendelte, hogy katonái látványosan őrizzék burgonyaföldjét. A terv bevált, éjszaka az éhező emberek loptak a termésből. Magyarországon a krumpli II. József idején vált kedveltté, amikor adómentes lett a termesztése. A burgonya hazánkban is sok emberéletet mentett meg az éhínségek idején.

 

Okkal nevezik tehát a krumplit a szegények eledelének, innen is eredt a krumpliebéd gondolata: az egyszerű zöldségből készüljön ebéd, a "menüt" elfogyasztók pedig a saját lehetőségeikhez mérten támogassák a faluban élő nélkülözőket.

 

A krumpliebéd évről-évre egyre sikeresebb, s nem csupán a szaporodó forintok, a felajánlások tekintetében is. Az egy-egy zsák burgonya és hagyma minden esztendőben is Reichnach Györgytől érkezik, a falatokat Méri János szalonnájával ízesítik, felesége, Ibolya idén krumplisrétest készített, és az alkoholos italok is helyből, Pákozdi Ferenctől, Rácz Mátyástól, Mácsai Istvántól érkeztek. A 60 darab lángos hagyományosan Csík Sándorné keze munkáját dicsérte, ő nemcsak dagasztotta és sütötte a finomságot, de az elkészítéséhez szükséges liszt, olaj mellett a tejfölt és sajtot is ő vásárolta meg.

 

A krumpliebéd egyenlege 2015-ben 207 ezer forint volt, tavaly 20 ezerrel több, idén pedig pontosan 306.200 forint gyűlt össze, így a karitatív szervezet 10 embert tud megajándékozni fejenként 30-30 ezer forinttal az Adventi időszakban.

A Környei Katolikus Karitász hálás köszönetét fejezi ki mindazok számára, akik évről-évre és egyre növekvőbb számban segítenek, hogy megkönnyítsék, megszépítsék a szerényebb körülmények között és krízishelyzetben élő környeiek Karácsonyát.

 

Salamon Gyöngyi írása

 

2017-12-19