Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Vértesi települések históriájából: Vértesacsa - "...Péter pap ekkor 3 garast fizet a Szentföld visszahódítása céljára"
A Vértes és környéke ősidők óta lakott hely, erről számos lelet, adat tanúskodik. Az itteni települések (illetve környékük) jelentős része már a honfoglalástól, vagy korábban is lakott volt.  Sokat olvashattak már történetükről itt oldalainkon, ezúttal is hoztunk valamit...:

 

Vértesacsa:

"A korai középkor évszázadai


Acsa mint személynév már korán adatolható. Salamon király idejében van egy Atha-Acsa nevű nádor, akinek a fia 1085-ben az esztergomi érseki székben ül. 1091-ben pedig az I. László királytól kiadott sümegi apátság alapítólevelének záradékában egy Acsa nevű ispánnal (comes) találkozunk.

Az 1065-ben Zselicszent Jakabon monostort építő Ottó somogyi comes azonos a később szereplő Atha (Acsa) nádorral, így a név eredete itt található.  A nyelvészek szerint török eredetű (v. ö. ótörök aca - rokon).   Mint helységnév, több is van az ország területén, így Nógrád, Somogy, Pest megyékben és Zemplén megyében is van Pacin mellett egy Acsa-rét.


A Fejér megyei Ácsáról nagyon kevés középkori oklevél tesz említést. 1330-ban Felacha (Felsőacsa) néven szerepel. Egy 1339. évi oklevél Felsőés Alsó-Acsa (Atha Superior, Atha Inferior) lakóiról szól.

1507-ben Acza változatban fordul elő. Néhány évvel később a török defterek Kisacsa pusztáiról beszélnek (1562-ben).

A Vatikánban őrzött pápai adótizedjegyzékek szerint 1333-35. években Vértesacsán plébánia (s így templom is) van: Péter pap ekkor 3 garast fizet a Szentföld visszahódítása céljára. A templomról magáról csak 1374-ben van adatunk, hogy a Boldogságos Szűz tiszteletére épült... "

 

 

forrás:library.hungaricana.hu -  Fejér Megyei Történeti Évkönyv 23. (Székesfehérvár, 1994)Balázs László: Vértesacsa