Kezdőlap Színes „Ritka Város vághat Csákvárnak elébe…” – Csákvárról

„Ritka Város vághat Csákvárnak elébe…” – Csákvárról

992
0

/Csákvár és Csákberény között – Fotó:Nagy Pál/

Csákvárt a Vértes fővárosaként emlegetjük. Bizonyára érdekes lehet, mit írtak korábban róla, milyen volt, hogy alakult történelme, földrajza, milyen érdekességekre akadtunk róla…

Mint például:

Záborszky Miklós:

CSÁKVÁR

I.

„Ritka Város vághat Csákvárnak elébe.

Széllyel az országban mondani s hinni lehet

Fekvését ennek ha tekinteném, Péts lehet illyen

Mellyet Kis-Bétsnek hiva vala József Urunk

Itt a természet számos szépségeit öszve

Rakta pazar kézzel, bár kiki nézze körül

A Vértes hegyeit szemlélteti nyúlni ki hosszan

Mórnak tartanak ezek s bora hirre kapott

A legszebb részén fekszik Csákvárom ezeknek

Délről a mellyben lakni valóba derék —”

(Kováts Sámuel: Csákvárnak rövid rajza részlet )

Csákvár Fejér megye bicskei járásában fekszik. Területe 11 883 hektár. Lakóinak száma 1970-ben 5238, lakóháza 1195. Hozzá tartozik egy szórvány telep: Dobogóhegy és két mezőgazdasági üzem: Fornapuszta és Móriczmajor. Postája, autóbuszállomása van, legközelebbi vasútállomás Bicske, 18 km. 

Több utcás, szalagtelkes település a Vértes délkeleti peremén. A nagyközség központi területe 165 hektár, tölcsérszerűen kiszélesedő völgynyílásban épült, hegylábi törmelékkúpon fekszik, 157 m tengerszint feletti magasságban, a Zámolyi-medence ártérre néző peremén.

Területe aprólékosan felszabdalt, nagy relief energiájú középhegységi, változatos arcolatú, dombsági és alacsony tagolatlan felszínekből áll. A községhatár Ny, ÉNy felé a Vértes töréses röghegységére terjed ki.

Domborulatát ma kisebb táblák, asszimetrikus rögök, tanúhegyek, karrosodott sziklafalak és meredek lejtők jellemzik: A községhatárt szös dombság övezi. A változatos dombsági terület éghajlatilag sem egységes K—DK-i része a szomszédos dombsági területek melegebb éghajlatával mutat rokonságot, Ny—ÉNy felé pedig középhegységi éghajlati vonások érvényesülnek.

A kedvező vízháztartás ellenére a község felszíni és felszín alatti vizekben szegény. A csapadékvíz jelentékeny része leszivárog, és viszonylag nagy mélységekben karsztvízként tárolódik. Ez a magyarázata annak, hogy vízfolyásai időszakosak. Felszíni vizeinek levezetője a Császárvíz, amely több időszakos forrásból táplálkozik.

A hegységi területeket túlnyomóan renzina fedi, a lejtőkön pedig dolomit kopárok a jellemzőek. 

Érdekes, hogy a tények dacára a község határát általában termékenynek jelzik a régebbi források. így Bél Mátyás szerint földjei „mivel sem hitványabbak” (ti. a kiválóan termő Zámolynál)/

Szabad György is termékeny talajúnak írja,  viszont újabb mezőgazdasági irodalmunk szerint a megye északi része (benne Csákvár) talajainak többsége cserepesedésre hajlamos, vízgazdálkodása rossz, a csapadékot nehezen veszi be.

Forrás: Library.hungaricana.hu/Fejér Megyei Történeti Évkönyv 15. (Székesfehérvár, 1981)  / Községtörténeti tanulmányok/ Záborszky Miklós: Csákvár (Forna)

 

Folytatjuk – a szerk.