Kezdőlap Színes A Vértes középkori várai – Gerencsér vár 1364-1968

A Vértes középkori várai – Gerencsér vár 1364-1968

69
0

/Fotó: Gerencsér várának romjai. (A szerző, G. Sándor Mária felvétele) – Forrás:Library.hungaricana.hu/Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)  /A Vértes hegység középkori várai/

Új sorozatunkban egy 1968-ban megjelent kiadvány tartalmának segítségével tekintünk vissza a Vértes középkori várainak történelmére, valamint akkori állapotukról is helyzetképet kapunk:

“A VÉRTES HEGYSÉG KÖZÉPKORI VÁRAI

Az Oroszlán-pusztavámi országúttól balra, a Szépvízér patak mellett, erdős síkságon találjuk a vár romjait. (8. kép.)

Első okleveles említését 1364-ből ismerjük. 34

1410-ben Gerencsérről, mint vadászhelyről történik említés. 35

1446-ban Gerencsér nevű curiát Erzsébet királyné zálogba adja a Rozgonyiaknak, amit 1458-ban Mátyás király is megerősít. 1466-ban már „castrum Gerenchert” az Újlakiak kezén tudjuk, sőt még 1492-ben is. Újlaki Lőrinc 1495-ben Bakócz Tamásnak és rokonainak, az Erdődy családnak adja zálogba. 36

A vár hódoltságkori történetére vonatkozó adatokat nem ismerünk, de feltehető, hogy ebben az időben pusztul el.

Legkorábbi feljegyzést Rómer Flóristól 37  ismerünk, aki XIX.  századi állapotáról közöl alaprajzot. Szélességét 2 2,3″, a bejárat szélességét 4*3″, a felette levő ablakot 1, valamint a fal vastagságát 2 1′ méretűnek jegyzi fel. Jegyzetfüzetében még egy rekonstrukciós rajzot is közöl, de ennek helyességét csak a feltárás után állapíthatjuk meg.

Még egy XIX. századi felmérést ismerünk Natz József 38   tanulmányából, amelyet Csernó Géza készített.

A vár alaprajza nagyjából téglalap alakú az É-i oldalán hozzácsatlakozó négyzet alaprajzú saroktoronnyal. Az É-i oldalon levő falszakasza a legkiemelkedőbb. Ezen a részen a toronytól K-re levő szakaszon födémet tartó gerendák részei figyelhetők meg. Bejárata a terepalakulat alapján feltehetően a K-i oldalon volt. Azonban feltárás nélkül pontosan nem állapítható meg. A falak ma átlagosan 2—4 méter magasságban állanak a föld felett.”

Jelmagyarázat:

“34 Csánki D: i. m. 305—306

35 Mályus E: Zsigmond-kori okm. tár. II. 391.

36 Csánki D: i. m. 305—306

Wenczel B: Tata és fénykora 44, 46, 47, 54.

37 Rómer Flóris jgyk. VIII.

50. old. (OMF) könyvtár. 38 Natz J: 129—131

39 Csánki D: im. 510. 40 Natz J: im. 126

41 Nedeczky, Posíhuma Memoria Jos. Eszterházy IV. 242.

42 Fényes E: 186″

Forrás:Library.hungaricana.hu/Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)  /A Vértes hegység középkori várai