Kezdőlap Színes A Vértes középkori várai – Oroszlánkő vára 1440-1968

A Vértes középkori várai – Oroszlánkő vára 1440-1968

78
0

/Fotó: Oroszlánkő (Csáky-vár) várának alaprajza. (Csernó Géza 1897. évi felmérése,
Király
György felvétele.) – Forrás:Library.hungaricana.hu/Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)  /A Vértes hegység középkori várai/

Új sorozatunkban egy 1968-ban megjelent kiadvány tartalmának segítségével tekintünk vissza a Vértes középkori várainak történelmére, valamint akkori állapotukról is helyzetképet kapunk:

“A VÉRTES HEGYSÉG KÖZÉPKORI VÁRAI

Oroszlánkő vára. A vár romjai Kőhányás pusztától kb. 1 óra járásra, sűrű bokroktól benőtt hegycsúcson áll. Csáky vár néven is ismeretes.

Első említését 1440-ből ismerjük. 39

Rozgonyi János gesztesi zálogjószágai között említik a várat. Ugyancsak a gesztesi várhoz tartozott 1460-ban is Oroszlánkő. A vár 1473-ban Török Ambrus adománylevelében szerepel/’ 40

1743-ban Eszterházy József telepeseinek megengedte, hogy innen vigyenek építőanyagot. 41

Ugyancsak a XVIII. század közepén a majki építkezéshez is vitték köveit építőanyagnak.42

A XIX. század végén Natz József még az alaprajzát meg tudta határozni. A várat tompa ékalakúnak írja le, mely élével É-felé néz, és ezen a részén lejtős udvara volt. A vár hosszát 40 m 50 cm-nek, szélességét 14 m 50 cm-nek határozta meg. A bástyafalak vastagsága 2 m, átlagos magasságuk 5—7 méter volt akkor. A várról ugyancsak Csernó Géza készített alaprajzot. (10. kép.)

A vár alaprajza, amennyire az jelenleg megfigyelhető, szabálytalan sokszög. Ezt
azonban
már csak ásatással lehet tisztázni. A Ny-i oldalon a vár falának egy kis szakasza látható, belső helyiségeit azonban teljesen föld fedi.”

Jelmagyarázat:

“39 Csánki D: im. 510.

40 Natz J: im. 126

41 Nedeczky, Posíhuma Memoria Jos. Eszterházy IV. 242.”

42 Fényes E: 186

Forrás:Library.hungaricana.hu/Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)  /A Vértes hegység középkori várai