Kezdőlap Színes Pusztatemplomok Móron és környékén: Árki, Nána, Csákberény…

Pusztatemplomok Móron és környékén: Árki, Nána, Csákberény…

76
0

A kép illusztráció!/

Móron és környékén sok olyan történeti emlék van (vagy volt), melyet csak kevesen ismernek.  Alábbiak is minden bizonnyal ezek közé tartoznak:

A Fejér megyei pusztatemplomokra vonatkozó jelen közlés nem tekinthető teljesnek…

ÁRKI 1269-1460. között előfordul az oklevelekben. (Csánki III. 317: Villa Arquy, Poss. Arky). A török uralom alatt már puszta. 1660-ban említik a csókakői összeírásban: Arky (U et С 4-42). Az 1853-ban készített kataszteri térképen az Ondódra vivő út jobb oldalán, közel az ondódi határhoz, található „Kirchen-Ried” elnevezés nyilvánvalóan a község középkori templomának a helyére utal (OSzK kataszt.).

CSÁKBERÉNY 1297-ben említik először (Károly III. 273.), a XIV, XV. században (Csánki III. 319: Béren, Chakberen, Chakburen, Chakbetryn), s még 1528-ban is lakott (U et С 4-41: Chakberen). A török uralom alatt elpusztult, 1660-ban az abaiak és a keresztúriak árendálták (U et С 4-42). A török uralom alól való felszabadulás után magyar lakosok szállták meg. 1702-ben régi temploma romokban állhatott, mert desertaként jelölitek (U et С 37-17). Egy 1858-ból való térképen szerepelnek a „Puszta Sz. Egyházi kertek” (István Király Múzeum Szfv. Csákberény helység határának térképe, M at tesz András). 1913-ban „a Szentegyházhegynek nevezett magaslaton Dr. Szőke Károly orvos templom alapfalakra akadt, és gótikus ablakívezeteket ásott ki” (Jelentés, 17). A falu területén, két helyen Árpád-kori temetőt is találtak, az egyik (22 sír) leletei: Salamon dénár, halántékgyűrűk, karperecek a MNMban vannak (Hampel, Ujabb tanulmányok, 161). A lóállási dűlőtől nyugatra az öreg tó mellett szintén Árpád-kori sírokat találtak. (Jelentés, 17).

NÁNA 1379-ben possessio s á n к i III. 339). A török hódoltság alatt elpusztult, 1660-ban Puszta Nana faluhelyet a kócsiak használták (U et С
4-42).
Pesty Frigyes tudósítója szerint az ondódi Kreutz-Dicket dűlőben, vagyis az Untere Wald dűlőben a Kálvária hegyen láthatók a nánai templom romjai.

ONDÓD (Pusztavám) 1440-1446. között említenek oklevélben Hozyowama és Eghazaswama possesislokat, 1450-ben pedig Kyswama-t (Csánki III.
356).
A török uralom alatt elpusztult. 1660-ban Ondódot a szendiek, szákiak és a dadiak bírták árendában, Pusztavámot pedig mint faluhelyet a császáriak (U et С 4-42). Károly János szerint 1715-ben szállták meg ismét a lakosok. Pesty Frigyes tudósítója szerint a Kákástói dűlőben hajdan templom volt romjai 1864-ben még láthatóak voltak.

 

Forrás:Library.hungaricana.hu/Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 6.-7. 1965-1966/Nagy Lajos: Pusztatemplomok Fejér megyében. – Ruinenkirchen im Komitat Fejér. VI–VII, 1965–66. p. 173–179.

 

FOLYTATJUK!