Kezdőlap Színes A Vértes középkori várai – Gesztes 1. rész

A Vértes középkori várai – Gesztes 1. rész

107
0

/Fotó: A gesztesi vár a helyreállítás után. (Dobos Lajos felvétele) Forrás:Library.hungaricana.hu/Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)  /A Vértes hegység középkori várai/

Új sorozatunkban egy 1968-ban megjelent kiadvány tartalmának segítségével tekintünk vissza a Vértes középkori várainak történelmére, valamint akkori állapotukról is helyzetképet kapunk:

“A VÉRTES HEGYSÉG KÖZÉPKORI VÁRAI

A Vértes erdőségeiben járva ma is még több középkori vár romjaira bukkanunk. E várak közül mind ez ideig csupán egy, a gesztesi vár van már feltárva. A jelen kis tanulmány keretében elsősorban e várromok történetével kívánunk foglalkozni, ami azonban nem zárja ki azt, hogy ott ahol már feltárások történtek annak újabb eredményeit ne ismertetnénk. Az éveik során egyre pusztuló romok ma már kevesebbet árulnak el feltárások híján az épület eredeti rendeltetéséből, mint akár egy évtizeddel vagy egy évszázaddal korábban.

A történeti vonatkozások kiegészítéseként, szinte már mint ugyancsak történeti forrásanyagot Rámér Flóris és Nátz József múlt századi feljegyzéseit is felhasználjuk. Megfigyeléseik és műleírásaik, valamint az ezeket kiegészítő rajzi anyag, komoly támpontot nyújtanak egy, a későbbiekben történő feltáráshoz is.

A vértesi várak mindegyike királyi alapítású volt, és építésük a XIV. század közepén indult meg. Történetük a XV. XVI. század folyamán különösen pedig a törökkorban szorosan összefügg egymással, valamint a tatai várral. E történeti közösség nagyrészt elhelyezkedésükből is eredt, annál is inkább, mivel e várak egyes láncszemei voltak annak a szorosan összefüggő védelmi rendszernek, amelynek központja Tata volt. (1. kép.)
A
következőkben rátérnénk az egyes várak történetének rövid ismertetésére, mégpedig azok hajdani jelentőségének sorrendjében.

Gesztes. Várgesztes községtől északra, a község határában levő erdővel benőtt hegycsúcson áll a gesztesi vár. Történeti jelentőségét és méreteit tekintve a vértesi várak legnagyobbja. (2. kép.)  Első említését 1332-ből ismerjük.  1

Zsigmond király egyik 1387-ben kelt oklevelében Gesztest, mint „castrum nostrum”-ot említi. 2

1417-ben Gesztesnek és Vitánynak közös várkapitánya van. 3

Albert a várat 1438ban a Rozgonyiaknak adja zálogba, amit később, 1458-ban Mátyás is elismer. A Rozgonyiak az Újlakiakkal szemben 1464 és 1465-ben fenntartják a jogukat a várra, amelyről tudjuk, hogy az még 1492-ben is az Újlakiak birtokában van. 4

Ulászló 1495-ben vadászaton vett részt Gesztesen. 5

Gesztes várát a török első ízben 1529-ben ostromolja. 6

A tatai vár 1543-ban történt elfoglalása után a török Gesztest és Vitányt is beveszi, amelyeket Ahmed Tatához hasonlóan feléget. A török 1558-ban a gesztesi várban 35 főből álló őrséget tart. 7

Tata 1566-os bevételének a hírére azonban a török őrség elszökik Gesztesről és Vitányról. 8

A következő évben a törökök ifimét visszafoglalják, akiktől viszont 1588-ban azt Radies
vajda csellel ismét elhódítja. 9

Még ugyanebben az évben azonban a várat vissza kellett adnia a törököknek, akik annak építési munkálatait is megkezdik még november 28-án. 10

Pálffy seregei 1598-ban újból felszabadítják Gesztest, amely azonban 1599-től 1600-ig ismételten a török kezén van. 12

A vár állandóan változó birtokosai között 1605-ben ismét a magyarokat találjuk, kiknek ebben az évben kerül újból kezükbe a vár, 13

A törökök gesztesi portyázásairól utoljára 1669-ből tudunk. 14

A vár pusztulása a XVIII. században következik be, amikor Eszterházy József a majki kamalduli rendház építéséhez a gesztesi vár faragott köveit hordatja el, és építteti be. 15

Egy 1759-ből származó adat a várat már, mint romot említi. 10

Eszterházy német telepesei a mai Várgesztes község felépítéséhez a XVIII. században ugyancsak a gesztesi vár köveit használják fel. 1932-ben a Munkás Turistaegylet a vár romjai között, — felhasználva e célra a vár délnyugati részét — turistaházat épít. A vár 1945-ig az Eszterházy család birtokában volt…”

Jelmagyarázat:

“1 01. Forgács es. lt. DL. 58-^71. 1332. VII. 20. Chokakw és Gesztes királyi várának várnagyai: Péter fia Tamás mester.
2
Fejér Gy: Codex Diplomatikus X/l. (Buda 1839) 333—336. 1387-ben.
3
Hazai Okmánytár I. 331—332. „Silstrang Capitaneo Castrum Geztes et Vitám salutem…” 4 Csánki D: Magyarország történeti földrajza III. 486.
5
Ráth K: A magyar királyok h/adjáratai. utazásai és tartózkodási helyei..
6
Rorbacher M: Tata története (Tata 1888) 103.
7
Velics A.— Kammerer E: Magyarországi török kincstári defterek II. 227. Oszmán Divan aga 35 zsoldosával állomásozik Gesztesen.
8
Rorbacher M: im. 112. 9 U. A. 113.
10
Orsz. 11 Kamarai 11 Náda^dy cs. 11 B. 1533. Pali. Nogarellis, fol. \. ,,. az therekek wyoban mostan kezdetének az Geztes Ipewlesyhez” ezért közli a király parancsát, tartson megfelelő embereket készenlétben ennek megakadályozására. „Az Ipewlethez pedig chyak tegnap kezdetének…” 1588. nov. 29. Ezen adatért Jankovich Miklósnak tartozom köszönettel.
11
Rorbacher M: 117.

12 Velics A: Kämmerer E: im 384.
13
Natz J: AK. 22. 1890. 142.
14
Tatai János önéletleírása. Történeti Tár 1903. 140.
15
O. L. Eszterházy cs. It 251. o. Gesztes 1733. júl. 28.
16
O. L. Eszterházy es. lt. Dominium Tata Gesztes 1759. febr. 9.”

Forrás:Library.hungaricana.hu/Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)  /A Vértes hegység középkori várai