Kezdőlap Barangoló Láss csodát! Környékbeli látnivalók: a Károlyi-kastély és gyönyörű parkja

Láss csodát! Környékbeli látnivalók: a Károlyi-kastély és gyönyörű parkja

152
0

(a Károlyi-kastély – Sajtófotó)

Fejér megye rengeteg műemlékkel, látnivalóval rendelkezik, köztük számos várral, várrommal, vármaradvánnyal, kastéllyal, kastélymaradvánnyal. Egy körutazás keretében bemutatunk néhányat, talán kedvet csinálunk alaposabb megismerésükhöz is. A mostani ajánlat:

A Károlyi-kastély Fehérvárcsurgón, Fejér megyében található. Az épületben jelenleg 20 szobás szálloda üzemel, de idegenvezetéssel látogatható.

Története

A fehérvárcsurgói birtok első tulajdonosa 1690-ben a Hochburg család volt, majd a Berényi és később a Perényi családé lett.

Feljegyzések szerint a mai kastély helyén már 1786 előtt állt Perényi Ignác báró barokk kastélya.

1834-ben a birtokot Berényi Imre elzálogosította Károlyi György grófnak, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapító tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának.

1853-ban a terület vásárlás útján végérvényesen a Károlyi családhoz került.

A kastély építése 1844 és 1851 között Henrich Koch tervei alapján történt, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte.

A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze, a művezetéssel kapcsolatos tervezésben vett részt.

A kastély egyemeletes klasszicista épület, középrizalitos, timpanonnal ellátott.

A kastély oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával, közöttük húzódó balusztráddal.

A park felújítása megkezdődött, forrás:wikipedia – fotó:Teemeah) 

A kastélyudvarban franciakertet alakítottak ki.

(Főbejárat és a kastély előtti park – forrás:wikipedia, fotó:fm2)

Károlyi György 1877-es halála után a kastélyt a másodszülött fiú, Viktor örökölte.

1888-ban a kastély tulajdonosa Károlyi Gyula, a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezőjének és első elnöke lett.

Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály politikus, a fiatalabbik pedig Károlyi József, aki a jelenlegi vagyonkezelő, Károlyi György nagyapja volt.

Károlyi József, Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja, országgyűlési képviselője nevéhez fűződik az épület díszudvar felőli homlokzatának, 1910 körüli eklektikus, barokk átalakítása, amely az U alak közepére tervezett, íves elliptikus bővítésével megváltoztatta a homlokzat összhatását.

Ekkor került a középrészbe a könyvtárterem.

Az uradalom utolsó birtokosa Károlyi István volt, aki a második világháború alatt a budapesti Madách Színház alapító-tulajdonosa volt.

A második világháborút követően a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól és kártalanítás nélkül államosították.

A kastély belső terének egy részlete, forrás:wikipedia – fotó:Tidzsi

1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. Majd állami nevelőotthonként működött egészen a 1980-as évekig.

1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették. 1995-ben a kastély a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésébe került.

1997-ben a Párizsban élő Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a MÁG együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására.

Jelenleg a kastélyban működő kulturális találkozóközpont az Európai Kulturális Találkozóközpontok Hálózatának tagja.

A kulturális funkciók kiegészítésére és azok „eltartása” érdekében a kastély célja a turisztikai áramlatokba való illeszkedés a szállodai és vendéglátási részlegek segítségével.

A főbejárat előtt található park szökőkútja, forrás:wikipedia – fotó:AZso 

Ez a terv 1995-ben elnyerte az UNESCO Kulturális Világörökség Évtizedének emblémáját.

Az alapítvány tudományos és kulturális tevékenységével egy időben a Károlyi Kastély Fejlesztő és Üzemeltető Zrt a kastély rendezését folyamatosan végzi.

A kastély egész évben nyitva áll a látogatók számára, állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, részt venni.

Állandó programok között szerepel a márciusban megrendezésre kerülő, változatos témákat érintő nemzetközi konferencia.

A magyar előadók mellett a téma nemzetközi szakértői is felszólalnak.

Tavasszal az Európai Dísznövény és Kertművészeti Napok kerül megrendezésre, melyen a magyarországi kertészetek képviselőivel lehet találkozni, illetve európai országok kertművészete is megismerhető.

Szeptemberi program a Quartettissimo Európai Vonósnégyes Fesztivál, melyen magyar és külföldi vonósnégyesek előadásait lehet meghallgatni. Nagy népszerűségnek örvend a nyáron és télen egy-egy alkalommal megrendezett gyertyafényes koncert is.

Fejtő Ferenc, Franciaországban élő író halála előtt a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélynak adományozta több ezer kötetből álló könyvtárát, köztük saját műveit is.

A kastélyban került elhelyezésre Vajay Szabolcs elismert történész, a genealógia és heraldika kutatójának a könyvhagyatéka.

Magyar és európai családtörténetre vonatkozó alapdokumentumok mellett levéltári jellegű anyagok (levelezés, jegyzetek, kéziratok, stb.) a kastély díszkönyvtárában találhatóak meg.

A kastélypark

Kastélypark,   forrás:wikipedia – fotó:Teemeah

A park 40 hektáros arborétum jellegű. Több, mint 150 éves fenyõk, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak.

2014-ben uniós források felhasználásával, mintegy 240 millió forintból megkezdődött a kastélypark felújítása.

A felújítás első ütemében megújul a park központi része, fákat, cserjéket telepítenek, megvalósul a korábban kiszáradt tó rekonstrukciója, valamint újjá építik a hidakat és a kerti pavilonokat.

forrás:wikipedia

Mint több képen is látható, a park felújítása már évek óta javában folyik (egyre szebb) , sőt: van már tó, kerti pavilon és hidak is, valamint a mosóház is megújult – érdemes ellátogatni ide – a szerk.