Kezdőlap Barangoló Ismeri a környéket? Egy hányatott sorsú, fejlődő település, Söréd

Ismeri a környéket? Egy hányatott sorsú, fejlődő település, Söréd

118
0

/Sörédi utcakép – Forrás:wikipedia, fotó:Kriszti2083/

Mennyit tudunk szűkebb hazánkról? Sorozatunkban végigjárjuk a környék településeit, bemutatva, milyen sok érdekességet tartogatnak számunkra.

Söréd (Szlovákul: Šeríd) község Fejér megyében, a Móri járásban.

Fekvése

Söréd Fejér megyében, Székesfehérvár és Mór között, a 81-es főút mellett, a Vértes délnyugati lejtőjén; központján a 81-est Bicskével összekötő 8126-os út halad keresztül

Története

A község neve nagy valószínűséggel Sarolt, Géza fejedelem feleségének nevéből származik. Erre utal III. Béla aranybullás oklevele, amelyben a település Soruuld néven szerepel. A Soruuld (Sarolt) török eredetű személynév, jelentése fehér menyét. Az írásos emlékek 1152-ben Serold, 1566-ban Sered, 1685-ben Seréth néven említik a falut, amely az utóbbi időpontban elvégzett összeírás szerint ekkor már lakatlan volt.

A 17. század végén, a török kiűzését követően kezd újra benépesülni. Az 1898 és 1912 között lezajlott helységnévrendezés értelmében Söréd lett a falu neve.

/Sörédi lakóház- Forrás:wikipedia, fotó:Kriszti2083/

Az első világháborúban a településről tizenhét katona halt hősi halált. A második világháborúban 1944 decembere és 1945 márciusa között folytak harcok a környéken. Emiatt a lakosság kétszer is elhagyta a falut: 1944 decemberében a Bakonyba, 1945 februárjában pedig a szőlőhegyi pincékbe menekültek.

A településen pénzhiány miatt csak 1950-ben vezették be az áramot. 1970-ben a falu elvesztette önállóságát, miután csatlakoznia kellett a Magyaralmás központtal létrehozott Közös Községi Tanácshoz. 1985 és 1990 között elöljáróság, 1990-től körjegyzőség működött a településen.

forrás:wikipedia

1990-től Csókakővel körjegyzőségként, majd 2012-tõl Csákberénnyel kiegészülve közös hivatalként látja el az önkormányzat a feladatokat.

forrás:sored.hu

(a Söréd – Csákberény – Csákvár közötti út két oldalán elterülő táj nagyon sok film forgatásának helyszíne volt és bizonyára lesz is még… – Fotó:Nagy Pál)

 Söréd címere

Álló háromszögű pajzs, melynek kék mezőjén arany női alak látható, pajzsfőben pedig jobbról – heraldikában az irányok ellentétesek – a Gyula nemzetség vörös pajzsmezőben lévő, jobbra fordult, mellső mancsait ragadozásra nyújtó arany oroszlánja, balról, pedig az Árpádok vörössel és ezüsttel “hétszer vágott” háromszögű pajzsa lebeg.

A címer úgynevezett beszélő címer, mely a település első kiemelkedő birtokosára, a községnévben szereplő Saroltra (Söréd) utal.

Az Árpádokkal való rokonságot szimbolizálja a pajzsfőben megjelenő “hétszer vágott” mező.

forrás:sored.hu