Kezdőlap Színes Így alakult ki szűkebb hazánk, a Vértes – 1. rész

Így alakult ki szűkebb hazánk, a Vértes – 1. rész

135
0

/A gánti bauxitbánya – forrás:wikipedia, fotó:Civertan/

Sok mindent megmutattunk már a Vértesből, a Vértesről. Arról még nem volt szó, hogy keletkezett…

Kialakulása

A Vértes kőzeteinek legnagyobb része a földtörténeti középidő triász időszakának végén keletkezett fődolomit. A kőzet sekély, trópusi tengerekben lerakódott üledékekből jött létre. Fehéres színű, merev és tömött, rosszul oldódik, de jó vízvezető és víztároló. Az egykori tengeri élővilág nyomai (pl. Megalodus-kagylók) Csákányospuszta közelében lévő leletek őrizték meg, ahol a gyöngyképződés legkorábbi bizonyítéka is megtalálható. A szintén felső-triász korú, jól karsztosodó dachsteini mészkő a Vértesnek csak egy keskeny, nyugati sávjában fordul elő.

A jura időszakban keletkezett vöröses mészkövek (“piszkei márvány”, “tatai márvány”) a Gerecsével ellentétben a Vértesben csak kisebb területen fordulnak elő (Csóka-hegy, Vértessomló környéke), ám többfelé megtalálható görgetegeik arra utalnak, hogy valaha nagyobb mennyiségben bukkantak a felszínre, de mára nagyrészt lepusztultak.

A kréta időszakban a Tethys-óceán medencéjének bezáródásaként megindult az alpi hegységképződés. E folyamattal együtt a Vértes kőzetei is kiemelkedtek, szárazfölddé váltak. Ekkor alakult ki a hegység rögös szerkezete is, az egyes rögök kisebb-nagyobb szigeteket alkotva sorakoztak az óceán partján. Homokkő és márga keletkezett ekkor. A terület éghajlata továbbra is trópusi volt, így a kőzetekbe szivárgó meleg, szén-dioxidban gazdag víz leszivárgása miatt megindult a karsztosodás.

Trópusi kúpkarsztok alakultak ki a mállás maradéka pedig karsztos üregekben, töbrökben halmozódott fel. Ebben a maradékban feldúsult az alumínium mennyisége, vagyis kialakult a gibbsit és böhmit ásványok keverékéből álló karsztbauxit. A Vértes bauxitját vasvegyületek színezik vörösesre, a málladék áthalmozódása miatt pedig kisebb-nagyobb gömbhéjas szerkezetű képződmények is előfordulnak benne.

Az újidő harmadidőszakában folytatódott a kőzetek összetöredezése a változó irányú nyomóerőknek köszönhetően. A területet többször tengerelöntés érte, (ilyenkor újabb üledékes kőzetek keletkeztek) illetve újra kiemelkedett (ilyenkor megindult az üledékek lepusztulása). A lesüllyedő területek felszínét a rájuk rakodó újabb üledékek megvédték és megőrizték, de kiemelkedésükkor a takarórétegek lepusztulásával az eredeti térszín újra felszínre kerülhetett. Ennek köszönhetően őrződött meg a gánti bauxitkészlet…”

Forrás:wikipedia

Folytatjuk!