/Gánt – polgármesteri hivatal – Forrás:wikipedia, fotó:Amba/
A Vértesben és környékünkön sok szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket. Nézzünk magunkba: miközben járunk – kelünk a világban, ismerjük – e ezeket? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról?
“Gánt község Fejér megyében, a Bicskei járásban, Székesfehérvártól 24 km-re északra. Egykor jelentős bányásztelepülés volt, ma a Vértes egyik fontos turisztikai célpontja.
Gánt – karsztforrás a falu közepén – Forrás:wikipedia, fotó:Amba
Fekvése
„A Vértes hegység déli szélének egyik bájos zugában rejtőzik Zámolytól északra, Csákberénytől keletre, Csákvártól nyugatra”
– írja Károly János Fejér vármegye története című munkájában. Székesfehérvártól 24 kilométerre található, a 8123-as út mentén, Csákvár központjával a 8121-es út köti össze. A csapadék karsztvíz formájában raktározódik. A Vértes hegység földtani felépítése szerint fődolomitra épül, amit bauxitréteg fed; ez volt Magyarország első, Európában is ismert bauxitlelőhelye.
Története
Gánt első említése 1193-ban, III. Béla király oklevelében.
A török időkben teljesen elnéptelenedett.
1750-es években kezdték benépesíteni szlovák, majd német telepesek.
1776 – 1777-ben megépült a katolikus templom.
1781-ben már katolikus iskolája is volt.
1920-ban fedezték fel a környék bauxitkincsét.
Az első külszíni bauxit bányát 1926-ban nyitották. Ebből 1988-ig bezárólag 13,6 millió tonna nyersanyagot termeltek ki.
1928 körül 2 kisebb települést hozzácsatoltak: Kőhányást és Vérteskozmát.
1950-es években Bodajk-Gánt között kisvasút létesült az ásványi anyag elszállítására.
1976-ban nyitották meg a település szélén lévő Bauxitbányászati Múzeumot.
Gánt – volt bauxitbánya – Forrás:wikipedia, fotó:Amba
Nevezetességei
Vértes Tájvédelmi Körzet
Bauxitbánya múzeum
Bauxit földtani park
Gánti-barlang
Híres szülöttei
Göröcs János, 62-szeres magyar válogatott labdarúgó”
Forrás:wikipedia
Keskeny nyomtávú gőzmozdony a gánti bányamúzeumban. Gánt (Fejér megye, Vértes-hegység), 2005. május
