Kezdőlap Barangoló A Vértest és a Bakonyt köti össze a Móri-árok: Érdekességek, képek…

A Vértest és a Bakonyt köti össze a Móri-árok: Érdekességek, képek…

184
0

(A Móri-árok – fotó:vertesinaturpark.hu)

Móri-árok alatt azt a hosszanti északnyugat-délkelet irányú, egy-két kilométer széles hasadékvölgyet értjük, amely Székesfehérvár és Kisbér között mintegy 50 km hosszúságban nyúlik el.

Móri-árok a Bakony hegységet a Vértes hegységtől elválasztó völgy. A Dunántúli-középhegység északi részének kistája.

Geológiája

Területe 100 km². Genetikailag fiatal, a földtörténet pleisztocén időszakában alakult ki.Vetődések által létrehozott árkos süllyedék.

Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge Bodajktól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m).

Belsejét 50-60 méter vastagságú felső pleisztocén-alsó pliocén folyóvízi homok és homokos kavicsréteg tölti ki.

Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások földrengéstől veszélyeztetetté teszik.

Az 1810 évi. móri földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.

Kisbér légifelvételen – Forrás:wikipedia, fotó:Civertan

Vízrajza

A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5 °C. A csapadék évi átlaga 550-600 milliméter.

Gaja-patak vízrendszeréhez tartozik. Vizeinek közvetlen levezetője a Mór-Bodajki vízfolyás. Hat állóvízének össz kiterjedése 600 ha.

A legnagyobb a fehérvárcsurgói tározó (223 ha). Jelentős a talajvíz készlete is 5 l/sec km². Valamennyi településének közműves vízellátása van.

1980-as években a vízkészlet 40%-os kihasználása mellett a kutak terhelése elérte a 100%-ot.

Erdőtársulásai a különböző típusú tölgyesekhez (cseres, molyhos, gyertyános és karszttölgyesek) tartoztak, amelyek a 20. század végére csupán maradványai voltak fellelhetők.

A terület háromnegyed része mezőgazdaságilag művelt.

Turisztikai értékei

A kistáj északi része Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozik.

Emellett jelentős természetvédelmi érték a Gaja-patak Bodajkhoz közeli szurdoka és a fehérvárcsurgói kastélypark.

Országszerte keresett termék a mohai Ágnes-forrásból származó gyógyvíz.

GyőrtSzékesfehérvárral összekötő 81-es főút révén jelentős idegenforgalmi tranzitszereppel rendelkezik.

Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei és a vidék borkülönlegességei jelentik.

Lamberg-kastély,  Mór – Fotó:Nagy Pál

Mór: Lamberg-kastély, Lánczos-kastély, kapucinus templom, Bormúzeum a környékbeli pincékkel

Fehérvárcsurgó: Károlyi-kastély, Várhegy földvára,

Bodajk: Lamberg-kastély, községháza

Hochburg-Lamberg kastély, (Újabban Miske-kastélynak hívják – a szerk.)  Bodajk

forrás:wikipedia – fotó:Civertan 

Települései:

Mór

Bakonysárkány   Komárom-Esztergom megyében található

Bodajk

Bodajk, Kálvária – Forrás:wikipedia, fotó:Marainn

A Csókakői vár részlete – fotó: Nagy Pál

Csókakő

Fehérvárcsurgó

Károlyi-kastély, Fehérvárcsurgó – fotó:wikipedia/AZSo

Moha

Tikverőzés Mohán

A térséget 22 700-an lakták 2002-ben. Ebből a városi népesség aránya ⅔-os.

A kis területű, így magas népsűrűségű tájegység a 20. század során mérsékelt népességfogyás térsége volt, amely  vándorlási veszteségből eredt.

A népesedési csúcs az 1960-as évekre esett, azóta lassú, de tartós a népesség csökkenése.

A településeken kisszámú német nemzetiség él a roma populáció aránya a népességen belül 4-8%.

Az egész terület Székesfehérvár munkaerő vonzáskörzetébe tartozik.

A vidék iparát a kitermelő ágazatokon kívül (bauxit, barnaszén) az 1980-as években Mór, járműalkatrész üzeme és élelmiszer ipari kisüzemei képviselték (sütõipar, borfeldolgozás) képviselték, amelyek a rendszerváltozás után magánkézbe kerülve, működnek tovább.

A kultúrtáj mezőgazdaságát a kukorica, a búza a napraforgó határozza meg.

A sík területeket kb. 50%-ban szántók, a gyep és a legelőterületek 20%-át teszik ki.

E mellett a takarmánynövények (lucerna, silókukorica is jelentősek.

Vértes déli lejtõin kitünteti a szőlő és a csonthéjas gyümölcsök (szilva, őszibarack és a kajszibarack). Itt terül el az 1000 hektáros Móri borvidék is.

forrás:wikipedia

Bakonysárkány – Forrás:wikipedia

Fentieket annyival egészítjük ki, hogy a terület gazdasági életével kapcsolatos adatok az utóbbi időben változtak, hiszen Móron – és a környéken  is, mint pl. Kisbér – jelentős ipartelepek épültek. 

Az írásnak nem célja a teljességre törekvés, hanem ízelítőt, rövid ismertetőt kíván adni a térségről.

Móri-árok a Vértessel

Pirossal a  Móri – árok  –   Forrás:wikipedia