Kezdőlap Barangoló Környékbeli látnivalók: ezeket hallotta már a Szelim-barlangról?

Környékbeli látnivalók: ezeket hallotta már a Szelim-barlangról?

105
0

/Szelim-barlang (Gerecse) – A Szelim-lyuk kürtője belülről  – Forrás:wikipedia, fotó:Susulyka/

A Szelim-lyuk fokozottan védett barlang. Jelentős régészeti lelőhely, amelyhez sok középkori történet fűződik. A Gerecse hat fokozottan védett barlangja közül az egyik. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található.

Leírás

A tatabányai Kő-hegy peremén, a Kő-hegy meredek, nyugati oldalának a sziklafalában, Tatabánya belterületének a közelében, Bánhidán, 289 méter tengerszint feletti magasságban van a főbejárata. A 300 méterre található Turul-emlékműtől egy néhány éve épült tanösvényen lehet eljutni a barlanghoz. Aránylag könnyen megközelíthető és nagyon sokan látogatják. A terület egyik legismertebb barlangja.

Négy bejárata és két mennyezeti felszakadása van. Az északi bejárat egy egy méter széles és két méter magas hasadék. A nyugati bejárat egy nagy, 10 méter széles és 7,5 méter magas sziklakapu, amely a város beépített része felől nézve már messziről látható. A déli bejárat egy szűk, 70 centiméter átmérőjű lyuk. A délnyugati bejárat egy keskeny sziklapárkányról nyílik, hat méter széles, három méter magas és boltíves nyílás. A barlang egy 45 méter hosszú, eleinte 25–27 méter széles, beljebb 10–12 méter széles, néhány helyen 12–14 méter magas, nyugat–kelet irányban elnyúló teremből áll, amelybe a bejáratok vezetnek. A terem teteje két helyen nyílik a felszínre. A csarnok középső részén lévő, a hegytetőre nyíló felszakadás hét–nyolc méter átmérőjű. A két ablakából Tatabánya központja felé lehet látni, de tiszta időben Tatáig, Komáromig vagy éppen a Bakonyig ellátni. Triász időszaki, dachsteini mészkőben alakult ki. Szabadon látogatható, a bejárásához nem kell barlangjáró felszerelés.

A barlang egy őskori lelőhely, amelynek a kitöltéséből több őskori kultúra leletei kerültek elő. A lelőhelyen az ősemberek tűzhelyének a maradványait, elszenesedett fatöredékeket és állati csontokat tártak fel. A tatárjárás korából származó, emberi csontokat is találtak itt. A legújabb kutatások szerint a barlangból származik a Magyarországon talált, legrégebbi, mintegy 200 000 éves olyan lelet, amely az ember jelenlétére utal.

Név

A barlang jelenlegi nevének az eredetét több elmélet magyarázza. Az egyik szerint I. Szelim oszmán szultán szultán nevéből származik, de ő még a mohácsi csata előtt meghalt és soha nem járt Magyarországon. A másik magyarázat szerint a Szulejmán név alakult át Szelimmé. I. Szulejmán oszmán szultán seregei valóban jártak a környéken, például Pusztamaróton. A harmadik, magyar nyelvészeti magyarázat szerint a barlang alakja szemre hasonlít és ebből alakult ki a Szelim név.[2] A szlovák nyelvészek magyarázata szerint a helyi szlovákok szedlim, azaz nyereg szavából alakult ki a helyi nyelvjárás alapján a szelim szó.

A barlang északi bejárata – Forrás:wikipedia, fotó:Gajárszki László

A Szelim-lyuk név először, 1894-ben jelent meg nyomtatásban. Előfordul az irodalmában Bánhidai nagy barlang (Székely 1994), Bánhidai Szelim-barlang (Juhász 2003), Bánhidai Szelimluk barlang, Bánhidai-zsomboly (Juhász 2003), Eperjes-barlang (Bertalan 1976), Szelim-barlang (Kaán 1931), Szelimbarlang (Thirring 1900), Szelimlyuk (Thirring 1900), Szelim lyuka (Törzsök 1912), Szelim-lyuka (Németh 1894), Szelyim lyuka (Németh 1894), Szemiluka (Angyalffy 1856), Szemiluka barlangja (Szőllősy 1856), Szemi-luki (Székely 1994), Szemi-lyuk (Bertalan 1976), Szemi lyuk (Gyüszi 2004), Szemi-lyuka (Székely 1994), Szent Vit barlang (Gyüszi 2004) és Szent Vit barlangja (Juhász 1991) néven is.

Legendák

A barlanghoz több régi történet fűződik. Az egyik történet szerint a tatár támadások idején a barlangban keresett menedéket a környező falvak lakossága. Amikor egy János nevű kisfiú szomjas lett és hangosan sírni kezdett, az édesanyja elvitte a közeli forráshoz. Ott azonban elfogták őket a tatárok, akik arra kényszeríttették az asszonyt, hogy árulja el a többiek rejtekhelyét. Miután rajtaütöttek a fegyvertelen lakosságon, a gyermekekre és az asszonyokra rágyújtották a barlangot, a férfiakat pedig elhurcolták. Bár a történet igazságtartalma kétséges, a barlangtól nem messze található forrást János-forrásnak hívják. A másik legenda szerint hét falu lakossága menekült a török időkben a barlang falai közé, I. Szelim oszmán szultán azonban megtalálta a rejtekhelyet, és rájuk gyújtotta azt.

A Szelim-lyuk felső nyílása  – Forrás:wikipedia, fotó:Gajárszki László

Egy másik, kevésbé ismert verzió szerint az egyik vértesi, talán a vitányvári várnagy neje és a gyermeke itt menedéket és vizet keresett, de a benne rejtőzködő lakók elutasították. A kétségbeesett nő a hegy alatti Labanc-pataknál lappangó tatárokra akadt és bosszúból elárulta a rejtekhelyet, de a tatárok őt is felkoncolták. Mivel a barlangba a keskeny Farkaslyukon nem juthattak be, a hegy tetején egy nagy lyukat ástak. A meglazult boltozat lezuhant, maga alá temette a menekülőket és két helyen kidöntötte a barlang oldalfalait. Azt is mesélik, hogy itt rejtette el Szelim szultán a kincseit és azokat egy mérges leheletű sárkány őrzi. Tény, hogy a Szelim-lyuk mélyén, a barlang kutatása közben Kessler Hubert nagy mennyiségű széndioxidot talált. Ez lett volna a sárkány mérges lehelete?

Kutatástörténet IDE kattintva!

Érdekességek

A Szelim-lyukban forgatták az Eragon című film néhány részét. A filmben Galbatorix trónterme volt. A barlangot kutatja és örökbe fogadta a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület. A barlang mondájához kapcsolódóan, 2010-ben és 2011-ben megrendezték a Szelim-napi Regélő történelmi játszóteret.[5][6] Szerepel reklámfilmben is.

Szintén itt készültek a Vaják (The Witcher) című sorozat egyes jelenetei.

Forrás:wikipedia