Kezdőlap Barangoló Ismered a Vértes környékét? Egykor három település volt itt: Zámoly

Ismered a Vértes környékét? Egykor három település volt itt: Zámoly

1246
0

/Zámolyi utcakép – Forrás:wikipedia, fotó:Solymári/

A Vértesben és környékén sok szépség, érték, műemlék, látnivaló, legenda vesz körül bennünket. Nézzünk magunkba: miközben járunk – kelünk a világban, ismerjük – e ezeket? Mennyit tudunk szűkebb hazánkról?

Zámoly község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban.

Fekvése

Zámoly Fejér megyében, a Zámolyi-medence déli részén fekszik. 48,5 km²-es (46,48 km² külterület, 2,02 km² belterület) területe északnyugaton Csákberénnyel, északon Gánttal, északkeleten Csákvárral, délkeleten Pátkával és Székesfehérvárral, délnyugaton pedig Sárkeresztessel határos.

Zámoly központján keresztülhalad a Székesfehérvárt Gánttal összekötő 8123-as út, külterületét emellett érinti a SörédBicske közti 8126-os út is. Közúton Gánt 9, Csákberény 10, Csákvár 11, Székesfehérvár 13,5, Söréd 15, Bodajk 19,5, Mór pedig 23 kilométer távolságra található.

Külterületi lakott helye Forráspuszta. Határához tartozik az 1967-ben létesült Zámolyi-víztároló egy része is.

Hely- és dűlőnevek a község területén: Borbála-major, Burján-árok, Fekete-bokor, Gránási-hegy, Halastó, Sarok-legelő, Táborhely, Telkes-legelő

Középkori templomrom a temetőben – forrás:wikipedia, fotó:Amba

Története

A település és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit a területén feltárt őskorból származó régészeti leletek is bizonyítanak. A középkorban a község mai területén három település alakult ki: Kerekszenttamás, Kér és Zámoly. Kerekszenttamást 1231-ben, Kért pedig 1009 említik először az oklevelek.

Zámoly (Zámor[m 1]) nevét először egy 14. század-i, 1046-ból származó gesztában említik először.

A hagyomány szerint Orseolo Péter király három napi harc után csatát vesztve Fehérvár felé menekült. A város azonban nem nyitotta ki kapuit előtte, a Vata-féle pogánylázadás-ban résztvevők üldözőbe vették.

Péter király Zámoly urának udvarházába (curia) menekülve védekezett vitézeivel, de itt a felkelők utolérték, s megvakították, majd fogolyként bevitték Fehérvárra, ahol néhány nap múlva meghalt.

1231-ben Zámoly a Csák nemzetség birtoka volt.

1302-ben Csák nemzetségbeli Mihály fia István magtalan halála után, a települést rokonai – köztük a Dudariak – felosztják.

1543 után a török hódoltság idején a település néptelenné vált.

1570 táján azonban már mint újból lakott helyet tartják számon.

1583 után azonban református lakói újból elhagyják, s csak 1690 tájára népesül újra.

A Rákóczi-szabadságharc és a pestisjárvány is sok áldozatot követelt.

A 18. század közepén a Hochburg-családé, majd a Lamberg-családbeliek birtoka, akik a megtizedelt lakosság számát újabb betelepítésekkel növelték.

A Lamberg-család síremléke (1876) – forrás:wikipedia, fotó:Amba

1848 szeptemberében Zámoly lakói követelték a jobbágyfelszabadítás következetes végrehajtását, az év szeptemberében szabadcsapatokat is szerveztek. Az osztrákok visszatérésük után a forradalmi érzelmű község megszégyenítéséül a falu bíróját és több elöljáróját deresre húzatták.

1871-től Zámoly nagyközség.

Zámoly – főutca a református templommal az előtérben – Forrás:wikipedia, fotó:Amba

1928-ban 314 katasztrális hold területet csatoltak a szomszédos Gánt községhez, ezen a területen kezdődött meg a bauxitkitermelés 1926-ban. Az átcsatolás oka az volt, hogy a zámolyiak elutasították a bányanyitást.

1945 elején határában zajlott le a zámolyi páncéloscsata. 1945 január 2-án szovjet katonai parancsra a községet kiürítették a lakosok csak április 1-jén térhettek haza. A harcok alatt súlyos károk érték az épületállományt, a falut kifosztották és nagyrészt lerombolták. A front elvonulása után a kommunisták vezették a földosztást: felszámolták a Merán-uradalmat, több mint kétszáz jogosult család között 1960 katasztrális holdat osztottak fel, kétszázötven házhelyet mértek ki.

1959-ben Zámoly termelőszövetkezeti község lett, ekkor alakult a csaknem hatezer holdon gazdálkodó Petőfi Termelőszövetkezet. Az utóbbi évtizedekben a közeli Székesfehérvár vonzáskörzetébe került a község.

Nevezetességek

  • Szent Lőrinc római katolikus templom – klasszicista stílusban épült, 18361837-ben.
  • Református templom – barokk stílusú, 1785-ben épült.
  • Magtár-épület – helytörténeti és hadtörténeti tárlat
  • Középkoritemplom-rom – a katolikus temetőben áll a 12. századi Szent Lőrinc-templom (mely 1683-ban pusztult el.
  • Kerekszenttamási templomrom – a szőlőhegyen található, 12. századi kerektemplom (rotunda) maradványa.

Híres szülöttei

Forrás:wikipedia

Csanádi Imre emléktáblája – forrás:wikipedia, fotó:Atestan