Kezdőlap Barangoló Ismerős a Vértes környékén? – Bemutatjuk a Nádasdy-kastélyt

Ismerős a Vértes környékén? – Bemutatjuk a Nádasdy-kastélyt

176
0

(forrás:wikipedia, fotó: Szvitek Péter)

Fejér megye rengeteg műemlékkel, látnivalóval rendelkezik, köztük számos szép kastéllyal is. Állaguk, hasznosításuk, látogathatóságuk változó, de értéket képviselnek. Ezek közül mutatunk be néhányat. Íme a mostani:

“A Nádasdy-kastély a Nádasdy család legfőbb lakhelye volt Nádasdladány szívében.

A kastély

A kastélyt és a hozzá tartozó 24 hektárnyi területű csodálatos parkot még a 18. században építtette a Nádasdy család.

A Nádasdy család ősei már a 14. században birtokolták a környéket.

A Schmidegg grófok 1736-ban szerezték meg a ladányi birtokot. Nádasdy Lipót 1851-ben Schmidegg Károlytól vette meg Sárladányt, amelynek nevét később a család kérésére a hatóságok Nádasdladányra változtatták.

A 19. század közepén alakította ki birtokai új központját a Fejér megyei Sárladányban.

A családi legendárium szerint a Nádasdy-ak Angliából származnak, talán ezzel is magyarázható, hogy a kastélyt angol-gót stílusban építtették.

Az épület és a hozzá tartozó park a Sárrét mocsaras, lápos vidékének szélén lévő sík területére épült, ahol szép időben a távoli hegyek kéklő kontúrja fogadja a látogatókat.

Lipót halála után a Nádasdy vagyont fia Ferenc örökölte a kastéllyal együtt.

A 18. században épült barokk kastélyt 1873-ban alakították át romantikus stílusban, Hübner Nándor székesfehérvári építész és Linchbauer István budapesti műépítész tervei alapján.

Az épülethez még tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is hozzáépítettek. A kastély főbejárati homlokzatán a Nádasdy család festett címere található.

A legenda szerint IV. Béla magyar király a tatár elől menekülve a nádasban bújt el.

Tartózkodási helyét csak a Nádasdy-ak ismerték, akik vadrécével etették. Állítólag innen a címerben a vadkacsa.

A kastély a mai formáját az angol tudor stílust kisebb átépítések után nyerte el.

Az épület berendezése akkoriban modernnek számított volt vízvezeték, gázvilágítás, telefon hálózat, padlófűtés és ami legérdekesebb a föld alatt síneken keresztül hozták az ételt a távoli konyhából.

A hagyományok őrzése, az ősök tisztelete, a vallásos családias szellem jellemezte a Nádasdy családot. Ezért az épületben nagy hangsúlyt kapott az Ősök csarnoka, ahol az elődöknek a hazáért, és a közügyekért folytatott tevékenységét bizonyító dokumentumokat őrizték.

Az itt látható képgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum, a könyvek egy része pedig az Országos Széchényi Könyvtár és a keszthelyi Kastélymúzeum tulajdonában van. A csarnokot az ősök képmásai díszítették, ott tartották a családi összejöveteleket is.

Ma is láthatóak még gróf Nádasdy Ferenc és felesége Zichy Ilona arcképei, amelyek Barabás Miklós alkotásai.

Barabás Miklós: gróf Nádasdy Ferencné született gróf Zichy Ilona (Pozsony, 1849 – Agárd, 1873) egészalakos portréja  –  forrás:wikipedia

Ők ketten nagyon szerették egymást, ám a családi idillnek szörnyű tragédia vetett véget.

Harmadik gyermekük születése után Zichy Ilona 24 évesen meghalt.

A gróf soha többé nem házasodott meg ám életét tevékenyen töltötte, mint mecénás.

Irodalmi alapítványt hozott létre, ő létesítette a Stefánia Jacht Egyletet, és õ rendelte meg az első vitorlás jachtot a Balatonra.

Az elõkelõen berendezett kastély termei között a könyvtár rendkívüli belsőépítészeti megoldásaival tûnik ki, amely Hauszmann Alajos tervei alapján épült.

Kazettás fa mennyezet, csavart oszlopok, a galérián kovácsoltvas mellvéd egészíti ki az elegáns polcrendszert.

A korszak legismertebb mesteremberei készítették a díszes kovácsolt vas csillárokat, a könyvtár galéria korlátját, a falburkolatokat, a könyvtárterem berendezését továbbá az Ősök csarnoka festett üvegablakait.

A kastély 1982-ben került az utolsó tulajdonos, a Honvédelmi Minisztérium birtokába. 19821994-ig az épület üresen állt.

Az épületet 1993-ban kiemelt műemlékké nyilvánították.

A kastély felújított homlokzata- forrás:wikipedia, fotó:AZso

A kastélypark

A 24 hektáron elterülő parkot még az 1860-as években alakította ki a Nádasdy család, Kálmán Jánosnak, a család kertészének közreműködésével.

A kastély mögötti park a kor divatja szerint megépített tájképi kert volt. A kert közepén kis tóval, a közepére épített fahídon át megközelíthető kis szigettel, mesterséges vízeséssel.

Azonban a park növényzetéből sok elpusztult, valamint a kertben lévő nyári szalon, üvegház, játszóház is és a kis tó is kiszáradt.

Az építés óta eltelt idő sok megpróbáltatásának kitett park növényzetéből azóta sok elpusztult, többek között a kertben lévő nyári szalon, üvegház, játszóház is, és a tó is kiszáradt, ami a köréje telepített nedvességkedvelő növényzet pusztulását vonta maga után.

A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – mely között több száz éves famatuzsálemek is találhatók – azonban máig csodálatos látványt és élményt nyújt.

A kastély a levegőből, körülötte a parkkal   – forrás:wikipedia, fotó:Civertan

Fafajai között megtalálható a bükk (Fagus sylvatica), éger (Alnus), juhar (Acer), magas kőris (Fraxinus excelsior), platán (Platanus), lepényfa (Gleditsia tracanthos), ostorfa (Celtis), kocsányos tölgy (Quercus robur), fűzfafajok (Salix), a nyárfafajok (Populus) közül fekete nyár (Populus nigra) és fehér nyár, fekete dió (Juglans nigra), császárfa (Paulovnia tomentosa), valamint örökzöldek: virginiai boróka (Juniperus virginiana), andalúziai jegenyefenyő (Abies pinsapo), európai vörösfenyő (Larix decidua), tiszafa (Taxus baccata) és tuja (Thuja). “

forrás:wikipedia