– Forrás:wikipedia – Képrészlet! A teljes kép alább látható/
Sok híres embert adott országnak világnak a Vértes. Művészek, tudósok, sportolók… – sorolhatnánk, mely hivatásukkal, tevékenységükkel, netán valamely cselekedetükkel érdemelték ki a hírnevet. Ezúttal róla lesz szó:
“Libényi János (Csákvár, 1831. december 8. – Bécs, 1853. február 26.) szabósegéd, aki merényletet kísérelt meg Ferenc József császár ellen. A császár ellen elkövetett hét merényletből ez volt az első.
A merénylet
Idősebb Libényi János szabó és szűrszabó főcéhmester és Lukács Erzsébet gyermekeként született. Korábban katonaszabó segédjeként dolgozott Aradon, 1850-ben Pestre, egy évre rá Bécsbe utazott.
Bekapcsolódott ellenállási mozgalmakba, és Ferenc József elleni merényletre készült. Libényi szándékában a hagyomány szerint az is közrejátszott, hogy Ferenc József 1853-ban megrontotta húgát. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, és elhatározta: megöli a császárt.
1853. február 18-án hajtotta végre a gyilkossági kísérletet, amikor a császár szokásos sétájának útvonalán a Kärtnertor bástyasétányon időzött, amikor kihajolt a bástya mellvédjén, hogy a lent gyakorló katonákat megfigyelje. Ekkor lépett elő Libényi és késével hátulról nyakon szúrta.
Kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy, szárnysegéd és Joseph Ettenreich bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást.
Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette, ugyanis Libényi tőre a kemény zubbonygallért találta el és megcsúszott azon, ami nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt, és egy ideig attól kellett tartani, hogy a szeme világát is elveszíti.
Libényit elfogták és kihallgatásán elmondta, hogy 1849-ben az aradi vár katonai szabóműhelyében dolgozott és tanúja volt a vértanúk kivégzésének, ekkor határozta el, hogy bosszút áll az uralkodón, aki megakadályozhatta volna a kivégzéseket, mégsem tett semmit.
Libényit haditörvényszék elé állították és kötél általi halálra ítélték; az ítéletet még februárban végre is hajtották. Azon a helyen, ahol a merényletet elkövette, épült a bécsi Votivkirche (fogadalmi templom).
Az eset kapcsán a császári udvar a forradalmi mozgalmakra újabb terrorhullámmal válaszolt, sorozatos letartóztatásokkal és kivégzésekkel, állandó őrjáratokkal és házkutatásokkal.
A néphagyomány szerint a csákvári merénylő miatt nem érte el soha Csákvárt a vasút.
Érdekességként: Ferenc József a várfalat, ahol megtámadták, még 1853-ban földig romboltatta, a helyén épült meg a Ring, a bécsi Nagykörút.”
Forrás:wikipedia
– Forrás:wikipedia
