Kezdőlap Barangoló Háromhajós bazilikája volt: Vérteskeresztur – A fénykor

Háromhajós bazilikája volt: Vérteskeresztur – A fénykor

87
0

(forrás:wikipedia, fotó:Kit36a)

A Vértes és környéke a kora középkorban is fontos szerepet játszott az ország életében. A térség egy részéről olvashat több fejezetben is…

“A mai Oroszlánytól délre, a szentkereszti, helyesebben kereki puszta helyén, nem messze az ősi, hatalmas Csák nemzetség főfészkéhez, Csákvárához, emelkedett a Csákok törzsmonostora: Vérteskeresztur.
Az apátság alapítási idejét nem határozhatjuk meg. 1146-ban a Csák-nembeli Ugrin volt kegyura.
Ősi birtokai közé tartozott Csetke, a somogyvármegyei Kás egy része és egy tatai malom.
Háromhajós bazilikájának romjai hatalmas építkezésről tesznek tanúságot, mely Mátyás király figyelmét is felköltötte.
A monostor apátjának működéséről 1226-ban van adatunk, midőn III. Honorius pápa az itteni apátot is megbízza a pannonhalmi apát és a zágrábi püspök közt támadt tizedperben való intézkedésre és ítélethozatalra. Ily megbízásokat 1236-ban és 1239-ben is nyert az apát.

A tatárjárás utáni időből kevés adatunk maradt az apátságról, csupán arról értesülünk, hogy IV. László király 1276-ban a monostor mellett keltezi egyik oklevelét.

Nagy Lajos király a tatai vámjövedelem felét adta az apátságnak, mely miatt azonban viszály támadt a vérteskeresztúri és a tatai apátság között.
1419-ben Mihály apát az apátság csetkei jószágán elkövetett hatalmaskodás miatt tiltakozott Losonczi Dénes bán fia, Miklós ellen, mely ügyben a nádor a Tatán tartott nádori gyűlésen a hatalmaskodókat elégtételadásra kötelezte.
Utóda, Péter (1424.) apátsága alatt a kási birtok került felosztás alá…”

(forrás:mek.oszk.hu – Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai)